Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

f) A kultúrértékek védelme. A nemzeti szocializmus a faji tisztaságra törekszik, tehát arra, hogy a német állam polgárai, a „Staatsbürger"-ek német vagy rokon leszármazással bírjanak. Amit ennélfogva a német fajhoz tartozó személy tesz, ez nemcsak az egyén, hanem a közösség szemszögéből is megítélendő, amint ez a népközösség eszméje alapján természetes is. Áll ez különösen az ember lelki világának produktumaira, a szerzői művekre, amelyeket a nemzeti szocializmus nem az egyén, az individuum alkotásának tekint elsősorban, íhanem egy németfaju által alkotott kultúrértéknek, a németség közkincsének. Indokoltnak látta ezt a nemzeti sEOcialista 'törvényhozás annál is inkább, mivel a hatalom átvétele előtt a színházaknál s filmgyáraknál, általában az egész tlheatrális életben a zsidók rendkívül nagy százalékban voltak képviselve. Ide vonatkozó törvények: a Birodalmi Kulturkamarát megalakító „Reichskulturkammergesetz vom 22. September 1933."35), a filmszínházakra és filmgyártásra vonatkozó „Lidhtspielgesetz vom 4. Október 1933."36) és a sizínházakra vonatkozó „Theatergesetz vom 15. Mai 1934."37) 3. A nemzeti szocialista állam jogának alapvonalai. a) A nemzeti szocializmus, a nép és az állam. A német nemzeti szocializmus elvi alapjait a Nationalsozialistisehe Deutsche Arbeiterpartei 1920-ban, Münchenben proklamált „Parteiprogramm"-jának 25. pontja fektette le. A német nemzeti szocializmus a Pártprogramul szerint a nacionalizmus fogalmainak egymásratalálásából, összefonódásából keletkezett. A pártprogramm s&erint a nacionalizmus a fajilag azonos leszármazás által való „együvétartozást" (Zusammengehőrigkeit) jelent. A nacionalizmusnak ezáltal mintegy új értelme teremtetett meg, amennyiben a faj fogalma essentialis alkotórészévé lesz annak. így a nacionalizmus — mondja Tóth38) — azonos leszármazású embereknek a népi társadalomban való összefoglalása. (Zusammenfassung.) A népi társadalom, mint egység, népközösséget jelent. Mivel pedig a népközösség azonos fajúak köizössége, a „népközösség" fogalma „vérközösség" fogalmával esik egybe. „A szocializmus — mondja Tóth39) — az NSDAP elvei értelmében, jelenti a vérközösség által alkotott néphez való tartozást, jelenti az állampolgárok néptársi viszonyát, kapcsolatát, emberi akaraton nyugvó társulását, társadalmát (auf menschlichen Willen beruhende, völkische Gemeinschaft)". A szo35) R. G. BIL I. 668. 1 3G) B. G. Bl. I. 95. 1. 37) R. G. Bl. I. 44. 1. 88) Tóth. 23. 1. 39) Tóth. 24. 1. 134