Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

2. A nemzett szocialista törvényhozás áttekintése. A nemzeti szocializmus a római jog kiszorításával nagy és nehéz feladatot vállalt magára. Igaz, hogy a római jog idegen volt a germán népszellemtől, nem felelt meg annak, mert az egyéni érdekeket erősen kidomborítja a közérdekkel szemben — azonban nem szabad felednünk, hogy a római \o<x „kitűnő kultúrjog"8) — mint Frank mondja — s a való élet követelményeihez rendkívül idomulni tudó s az európai népek magánjogának alapját képező jogrendszer. Nehéz ezért a tőle való elszakadás, hisz a római jog a német joggyakorlatba, jogéletbe a hosszú használat folytán teljesen beidegződött. Ezért rendkívüli figyelmet és körültekintést igénylő törvényhozásra volt szükség, hogy legalább is azokat az irányelveket adják meg a német jogélet számára, amelyen a jövő nemzeti szocialista jogfejlődése megindulhat. A nemzeti szocialista jogfelifogás, érteiméiben a nemzet lényegi és elsőrendű értékei: 1. az állam, 2. a faj, 3. a föld, 4. a munka, 5. a becsület, 6. a kultúr és szellemi produktumok. A nemzeti szocialista törvényhozás áttekintését tehát az előbbiek szempontjából a fenti sorrendben ejthetjük meg. a) Köz- és közigazgatásjogi törvényhozás. A törvényhozás feladata itt elsősorban is történelmi jellegű. Célja a német egység megteremtése a jogéletben, azzal, hogy a különbö'ző helyi, országos jogok megszüntetésévél egységes német jogot hozzanak létre. Legnagyobb jelentőségű e téren a röviden „Reichstatthaltergesetz"-nek nevezett törvény7), mely Poroszország kivételével ú. n. „Statthalter"-eket nevez ki az egyes német államokba. Feladatuk ezeknek, mint azt a törvény kifejti: „für die Beobachtung der von Reichskanzler aufgestellten Ricfhtlinien der Politik zu sorgen." Hivatásuk tehát politikai jellegű irányító, illetőleg ellenőrző tevékenység. Ezzel tehát az egyes országok a Führer politikai irányítása alá kerültek s politikai önállóságuk teljes mértékben megszűntnek tekinthető. Ezen politikai önállóság megszüntetését célozta, már az előbbi keletű „Vorláufiges Gesetz zur Gleidhschaltung der Lánder mit dem Reich vom 31. Márz. 1933",8) amely az egyes országokban a népképviseletet megszüntette, annak újból való rendezése céljából. A „Besettz üíber den Neuaufbau des Reiches vom 30. Január. 1934."°) e téren végleg megteremti a német egységet, így az egyes országoknak a felség jogai a birodalomra mennek át s a tartományi kormányzat a birodalmi kormánynak rendeltetik alá. r') Frank XV. 1. 7) Gleichsdhaltung der Lánder mit dem Reich vom 7. April. 1933. (Reichsgesetzblatt I. 173. \.) 8) R. G. Bl. I. 153. 1. ») R. G. Bl. L 75. 1. 129