Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

által."3) A pártpro#ramm pedig — mint a fentiekben láttuk — a római jog kiszorítását tűzi ki célul, hogy helyet adjon a német lé­lekben gyökerező, a német talajból kinövő elveken alapuló német nemzeti szocialista jognak. Minthogy pedig a pártprogramul az ide­gen földből sarjadó római jogot a maga teljesen internationalis jel­legével háttérbesizorítva, igazi, idegen vonásoktól mentes német^ jog­gal akarja felváltani, nem csodálhatjuk, hogy Frankba jogról^ — értve az új értelemben vett német jogot — a következő meglhatáro­zást adja: „Alles was elem Volke nützt, ist Recht, alles was ihm sohadet, ist Unreeht".4) Ezen meghatározással tulajdonképen a^ nem­zeti szocialista jogi terminológia elejti a római jogon alapuló jog­fogalomnak kettős meghatározását s helyébe egyet állít. Tárgyi ér­telemben vett jog a római jog szerint azon elvek, tételek, normák összessége, „melyek az emberi életviszonyokat rendezik, az emberek közti békés együttélést és eredményes összműködésst vannak hivatva lehetővé tenni."5) Alanyi értelemben vett jog viszont az egyén szá­mára a, tárgyi jog keretei közt egy felsőbb hatalom (állam) által biztosít ott mozgási lehetőség, „facultas agendi". A nemzeti szocia­lista jognak fenti meghatározása teljesen szubjektiv szemszögből történik, csakhogy mégsem a római jogi értelemben vett alanyi jog­nak a meghatározásával esik 'egybe. A hangsúly ugyanis itt nem az égvén mozgási szabadságán nyugszik. Hasonló a két meghatáro­zásnál csak az, hogy mindkettő szubjektív ismérvek alapján defi­nálja a jogfogalmat. Míg azonban az előbbinél az individuális ér­dek a meghatározás alapja, az utóbbinál a nép — a német nép ér­deke dönti el, hogy mi jog s mi jogtalanság. Mindaz tehát, ami a német „Volk"-nak hasznára válik: jog, ami káros rá nézve, jogta­lanság. Ennél szemléltetőbben talán ki sem lelhet fejezni az egyéni érdeknek a közösségben való megsemmisülését és az egyénnek a kö­zösség által történő abszorbeálását. Mindemellett azonban le kell azt is szögeznünk, hogy ez a jogra vonatkozó egyedüli meghatározás csak az alanyi jog római jogi fogalmát változtatta meg, a tárgyi jog római jogi definitiója azonban nem vesztheti érvényét a nemzeti szo­cialista jogtudományban sem. 3) Frank: XIII. 1. *) Frank. XIV. 1. 1926-ban a müncheni Unionsaalban mondott beszédé­ből. Ros,enberg: idézve az indus mondást: „Recht ist dasi, was arische Mánner fül Recht befinden." 572. 1. (A jog szubjektiv meghatározása a faji ideológia alapján.) 5) Marton. 38. 1. 128

Next

/
Thumbnails
Contents