Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)
1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r
által."3) A pártpro#ramm pedig — mint a fentiekben láttuk — a római jog kiszorítását tűzi ki célul, hogy helyet adjon a német lélekben gyökerező, a német talajból kinövő elveken alapuló német nemzeti szocialista jognak. Minthogy pedig a pártprogramul az idegen földből sarjadó római jogot a maga teljesen internationalis jellegével háttérbesizorítva, igazi, idegen vonásoktól mentes német^ joggal akarja felváltani, nem csodálhatjuk, hogy Frankba jogról^ — értve az új értelemben vett német jogot — a következő meglhatározást adja: „Alles was elem Volke nützt, ist Recht, alles was ihm sohadet, ist Unreeht".4) Ezen meghatározással tulajdonképen a^ nemzeti szocialista jogi terminológia elejti a római jogon alapuló jogfogalomnak kettős meghatározását s helyébe egyet állít. Tárgyi értelemben vett jog a római jog szerint azon elvek, tételek, normák összessége, „melyek az emberi életviszonyokat rendezik, az emberek közti békés együttélést és eredményes összműködésst vannak hivatva lehetővé tenni."5) Alanyi értelemben vett jog viszont az egyén számára a, tárgyi jog keretei közt egy felsőbb hatalom (állam) által biztosít ott mozgási lehetőség, „facultas agendi". A nemzeti szocialista jognak fenti meghatározása teljesen szubjektiv szemszögből történik, csakhogy mégsem a római jogi értelemben vett alanyi jognak a meghatározásával esik 'egybe. A hangsúly ugyanis itt nem az égvén mozgási szabadságán nyugszik. Hasonló a két meghatározásnál csak az, hogy mindkettő szubjektív ismérvek alapján definálja a jogfogalmat. Míg azonban az előbbinél az individuális érdek a meghatározás alapja, az utóbbinál a nép — a német nép érdeke dönti el, hogy mi jog s mi jogtalanság. Mindaz tehát, ami a német „Volk"-nak hasznára válik: jog, ami káros rá nézve, jogtalanság. Ennél szemléltetőbben talán ki sem lelhet fejezni az egyéni érdeknek a közösségben való megsemmisülését és az egyénnek a közösség által történő abszorbeálását. Mindemellett azonban le kell azt is szögeznünk, hogy ez a jogra vonatkozó egyedüli meghatározás csak az alanyi jog római jogi fogalmát változtatta meg, a tárgyi jog római jogi definitiója azonban nem vesztheti érvényét a nemzeti szocialista jogtudományban sem. 3) Frank: XIII. 1. *) Frank. XIV. 1. 1926-ban a müncheni Unionsaalban mondott beszédéből. Ros,enberg: idézve az indus mondást: „Recht ist dasi, was arische Mánner fül Recht befinden." 572. 1. (A jog szubjektiv meghatározása a faji ideológia alapján.) 5) Marton. 38. 1. 128