Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Az egyházjogi szeminárium első vitaülése

telkesen síkra szállt és hithűséggel, rendíthetetlen kitartással vívta ki annak igazát. A Miskolcra menekült ősi főiskolának a megvont államsegély helyett újabb anyagi erőforrások megszerzésére törekedett si nagy és fontos szerepet töltött be a Miskolc thj. várossal kötött szerződés létrehozása körül. Lépten-nyomon éreztük mindenre kiterjedő atyai gondosságát és előlátó bölcs vezetését abban a nagy és kemény harcban, melyet főiskolánk további fennmaradásáért hosszú éveken át teljes hévvel, de az ivazságosság bölcs mértéktartásával folytatott. A tudás fegyverével és a meggyőződés erejével védelmezte jogakadémiánkat és vele az egyetemes egyháznak főiskola felállítására és fenntarthatására vonatkozó jogát és hathatós oltalmába vette az 1790-iki XXVI. t .c.rt, melyben biztosított és vérrel kivívott jogokat érintetlen szent örökségnek tekintette. Éles iudiciumával és nagy közjogi érékével imponálóan hatott ellenfeleire; higgadt, józan egyénisége mérséklőén hatott ési mint biztoskezü kormányos, mindig az egyenes irány felé tudta vezérelni az egyház hajóját, a szenvedélyek sokszor felkorbácsolt viharai közepette is. Mi, akik annyiszor érezhettük szívének, melegségét, irántunk való szeretetét, tanúi voltunk annak a tántoríthatatlan hithűséggel megvívott harcnak, melyet a válságos időkben főiskolánkért folytatott, — most mélyen lesújtva hajtjuk meg kegyeletünk zászlaját Istenben megdicsőült ihletett lelki vezérünk előtt, mert benne főiiskolánk megértő barátját, áldozatra és munkára kész jóakaróját vesztettük el. Istenben megboldogult D. Geduly Henrik püspökünk emlékezete legyen álflott." A jogakadémiai ifjúsági egyesületek közös gyászünnepélye. A jogakadémia összes ifjúsági egyesületei D. Geduly Henrik püspök elhunyta alkalmából első ízben tartottak gyászünnepély keretében közösi gyűlést, február hó 20-án, a jogakadémia nagytermében. A gyűlést Sándi Zoltán,, a Miskolci Joghallgatók Testülete elnöke nyitotta meg, aki kegyeletes szavakkal emlékezett meg Geduly Henrikről, mint az ifjúság jóltevőjéről.. A Werbőczy Bajtársi Egyesület nevében Kuzmányi Gusztáv vezér mondott emlékbeszédet s az elhunyt nagy hazafi temetésének napjára kolór napot rendelt el, egyben javasolta, hogy a gyűlés az özvegyet táviratilag értesítse részvétéről. Mogyorósi Károly a Miskolci Jogász Turista Egyesület nevében tartott megemlékezést s javasolta, hogy a temetésen a jogászifjúság küldöttségileg képviseltesse magát s koszorúját helyezze el a ravatalra. A javaslatok elfogadása után Bidnei Ákos, a Luther Szövetség elnöke mondott gyászbeszédet, amelyben kiemelte az elhunyt püspök nagy egyházi és nemzeti érdemeit, a jogakdémia érdekében kifejtett öröfc értékű munkásságát s a nemzeti feltámadás jegyében folytatott kimagasló) tevékenységét, majd kifejezésre juttatta a jogászifjúság egyetemes gyászát. A gyászünnepélyt a Hiszekegy elmondásával fejezték be. A zsinat IV. ülésszaka. A zsinat elnöksége a zsinat IV. ülésszakát március hó 11-ik napján délelőtt 10 órára hívta össze az egyházegyetem székházának nagytermébe. A IV. ülésszak tárgya az 1936. évi november és december havában tartott III. zsinati ülésszakban általánosságban és részletesen letárgyalt II—X. törvénycikk javaslatainak harmadszori olvasása, — a zsinati szövegegyeztető bizottság által a részletes tárgyalás során elfogadott módosítások figyelembevételével, valamint a hozzáutalt szerkezeti és stiláris jellegű indít78