Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Az egyházjogi szeminárium első vitaülése

ványok mérlegelésével készített javaslat alapján. A zsinat elnöksége felhívást intézett a zsinati képviselőkhöz, hogy a netán még szükségesnek látszó szerkezeti változtatásokra, valamint a netán mutatkozó ellentmondásokra vonatkozó észrevételeiket Kemény Lajos szövegegyeztetési bizottsági (előadóhoz (Budapest, VII., Damjanieh-u. 28/b.) március hó 8-áig írásban küldjék be. Dúszik Lajost választották újra a hegyaljai egyházmegye esperesévé. A hegyaljai ev. egyházmegye esperesválasztásának eredményét március hó 1-én állapította meg a szavazatok felbontására kijelölt küldöttség Bruckner Győző dr, jogakadémiai dékán elnöklete alatt. A leadott 24 szavazatból 12 szavazat Duszik Lajos miskolci lelkészre, 6 szavazat Ligeti Ede sajókazai lelkészre, 2 szavazat Vargha László abaujszántói lelkészre esett, 4 szavazatot pedig, a diósgyőri és az egri egyházközségek szavazatait, a szavazatbontó küldöttség alaki hibáik miatt érvénytelennek nyilvánította. Miután az érvényesen eladott szavazatok általános többségét Duszik Lajos nyerte el, ő tölti be újra a kezdődő 6 éves turnus alatt a hegyaljai egyházmegye esperesi tisztét. Hacker Ervin dr. előadása. Hacker Ei*vim dr. jogakadémiai ny. r. tanár a Statisztikai Társaság február hó 9-én, Budapesten tartott ülésén „Magyarország kriminalitása az 1925—1934. években" címen előadást tartott. Előadásában megállapította, hogy a kriminalitás normális társadalmi jelenség, amelynek egyrészt nagysága és irányzata, másrészt a kriminalitásra ható ú. n. kriminogén tényezők érdekelnek bennünket. Ezek ismerete nélkül céltudatos kriminalpolitikai intézkedések kezdeményezésére sor nem kerülhet. Hazánkban a megfigyelési időszak során a 100.000 12 éven felüli egyénre eső bűntett és vétség miatt elítéltek száma átlag 669 volt. A fontosabb bűncselekmények sorában a szándékos testi sértések bűnözési arányszáma átlagban 116.6, eső tendenciával, — a lopásoké 206.6 volt, utóbbi emeUkedő irányzattal, — az okirathamisításé 9.6 erősebben emelkedő tendenciával stb. A kriminogén tényezők során a vagyontalanoknak a kriminalitásból való része mutatott erős emelkedést. A különféle foglalkozásúak közül az őstermelők, a bányászok a közszolgálatban állók és szabad foglalkozásúak az általános átlagnál kisebb, ellenben az iparosok, kereskedők napszámosok és házi cselédek az általános átlagnál jóval nagyobb bűnözési arányszámot mutattak fel. A városoknak nagyobb kriminalitását, főként Budapesten, az ottani jobb rendőrségi és népjóléti intézmények bizonyos mértékig ellensúlyozták. A családi állapotot illetőleg a nőtlenek és hajadonok átlagos bűnözési arányszáma 870, a házasoké 607, az özvegyeké 283,, ellenben az elváltaké 1.083 volt. Az alkoloizmus káros hatása, főként az erőszakosságot involváló bűncselekményeket illetőleg, a jó musttermést felmutató években domborodik ki különösen. A műveltségi fok nálunk az általános tapasztalattól eltérő hatást vált ki éspedig ellentétesen ható tényezők (az analfabéták közt több a kis kriminalitásu füldmíves, nő és idősebb egyén) folytán. A különféle anyanyelvitek sorában különösen a cigányok rendkívül magas kriminalitása domborodik ki. A szomatológiai kriminogén tényezők sorában az életkor hatása jelentős; a 12 —17 éves átlagos bűnözési arányszáma 624, 18—21:919, 22—29:1001, 30-^t9»: 708, az 50 éevn felülieké pedig 269. A nemnek a kriminalitásra való hatásaként a férfiak átlagos bűnözési arányszáma 1078, a nőknél 282, az élet küzdelmeiből kivett eltérő részüknek megfelelően. Jelentős hatást vált ki az el79