Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Az egyházjogi szeminárium első vitaülése

rat szabad megnyilvánulását teszik nagymértékben valószínűtlenné. Nem lehet szó szabad akaratnyilvánításról a gyengeelméjűségben szenvedő nőknél sem. Nem szükséges továbbá természetesen, hogy a beleegyezés szavakkal kifejezett legyen.. Kivéve ugyanis a komoly fenyegetést és a nemi erőszakot kitevő egyéb körülmények fennforgását, a nő alkalmazkodása a csábító férfi kívánságához beleegyezésnek tekintendő, lévén a beleegyezés nem más, mint megnyugvás abban, hogy a tettes az általa célbavett jogsértést elkövesse. Amennyiben pedig olyan momentumok merülnének fel, amelyekből a nő beleegyezésének a hiányára, vagy a nemi érintkezésnek akarata ellenére való megtörténtére lehet következtetni, természetesen bűnügyi kiviziSgálásra kerül az ügy, s a kritériumok fennforgása esetén erőszakos nemi közösülés óllapíttatik meg. Julow Jenő dr. SZEMINÁRIUMI ÉLET Az egyházjogi szeminárium első vifaülése Február 27-én rendezte az egyházjogi szeminárium nagyfokú érdeklődés mellett első idei vitaülését a jogakadémián. Dr. Bruckner Győző dékán, vezető professzor megnyitó szavaiban ismertette a szeminárium célkitűzéseit. Rámutatott arra a különbségre, amely a német egyetemi rendszerű szemináriumi munkásság és az ú. n. angol munkarendszer között fennáll. Az előbbinél a szeminárium tagjai forrásmunkák alapján dolgozatban ismertetnek egy-egy kérdést, míg az utóbbi a vitarendszer elvét követve, alapos felkészültség után, az érvek és ellenérvek részletes kifejtésével tárgyal egy-egy problémát s így lehetővé válik, hogy az egyetemi ifjúság tudása és tudományos érdeklődése az átlagot meghaladólag elmélyüljön. Ez a rendszer a múlt évben kitűnően bevált s ennek alapján az idei szeminárium hallgatóinak is mód kínálkozik arra, hogy a viták során fölmerült kérdéseket beható tanulmányozás tárgyává tegyék. Az első vitaülés anyagát „Az egyetemes felügyelői intézmény létjogosultsága-" képezte. Kiss Antal előadó — az intézményt védendő — előadásának bevezető részében párhuzamot vont a német és olasz államberendezés mai formája és az ev. egyetemes felügyelői intézmény között. Majd részletes egyháztörténelmi érveket sorakoztatott föl, hangsúlyozva mindenekelőtt hogy a protestáns egyházak, közelebbről pedig a magyarországi 'evangélikus egyház belső felépítése, alkotmányi és szervezeti berendezettsége nem tűri a kényszerintézkedéseket s különösen nem azokat a jogszabályokat, amelyeket egy felülről jövő akarat 72