Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A nő beleegyezése a magánjogi csábításnál

lehet szó, nem teljesülhet az előbbi e) azonosságban kifejtett feltétel sem, vagyis szabad akarat =[= beleegyezés s ha e tényezőknek a á) és e) szerinti azonosságok alapján nyerhető értékeit behelyettesítjük: tényleges akarat- _•_ akarat- másik fél akarat nyilvánítás ' nyilvánítás == kívánalma Mivel' az akaratnyilvánítás az azonosság mrindkét oldalán előfordul, változása tehát egyformán változtatná meg az azonosság mindkét oldalát s így a kijelölt feltétel nem teljesülhetne, a fél kívánalma viszont, vagyis a férfinek a viszony létesítésére irányuló törekvése nem változhat: szükségképen a tényleges akarat az, aminek az akaratnyilvánítástól el kell térnie. Ami után leszögezhetjük, hogy a nő akaratának a hiánya nemcsak az erőszakos nemi közösülés esetében forog fenn, hanem a beleegyezésével létesült nemi érintkezések egyes eseteiben is, s hogy ilyenformán az akarat hiánya mint kellék valójában nem foglalható le tisztán az erőszakos nemi közösülésre. Ellenkezőleg^ a viszonynak, a nő magatartása tekintetében, következőképen kell tagozódnia: viszony ~r~ a nő akaratával és beleegyezésével a nö akarata nélkül (intim barátsági együttélés) de beleegye- beleegyezése zésével nélkül (magánjogi csábítás) (erőszakos nemi közösülés) Ez a felosztás azonban tisztán jogi szempontból bír érvénnyel. A mindennapi életben ugyanis bőven adódnak olyan esetei is a viszonyoknak, amelyekbe — bár a beleegyezés megtörtént — valódi szándéka és akarata ellenére egyezett bele a nő, kényszerűségből, megszorultságból, vagy kifejezetten anyagi ellenszolgáltatás, esetleg más, érdekében álló cél elérése fejében. De téves volna azt hinni, hogy mindezek az esetek a jogi értelemben vett csábítás fogalmi körébe volnának sorozhatok. A kiváltó okok igen szük térre korlátozottak, s a peres eljárások során éppen annak a fürkészése1, ill. meghatározása szokott vizsgálat tárgya lenni, hogy a nő kényszerű lépését eredményező ok vagy okok azok közé tartoznak-e, amelyek alapján a csábítás megállapítható. A beleegyezés, mint a csábítás egyik alkateleme — előbbiek szerint — pusztán formai, s egyáltalán nem szükséges, hogy a nö szabad akaratelhatározásából eredt légyen. Hiszen a csábítás egy másik alkateleme a férfi részéről megkívánt kellékek közt a nő szorult, függő, ill. bizalmi helyzetével való visszaélés is s mindezek a körülmények éppen az aka71