Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A nő beleegyezése a magánjogi csábításnál

Vagyis érvényes beleegyezés esetén a beleegyező tényleges akarata is megegyezik a másik fél kívánalmával, magánjogi csábításnál a nemiérintkezésre irányuló szándékával. Az előbbi szabályból, hogy ha két érték különrkülön egyezik egy harmadikkal, akkor egymással is megegyeznek, következik továbbá az is, hogy a) és b) azonosságokat összevonva tényleges akarat = akaratnyilvánítás = másik fél kívánalma. Ámde ha mindhárom tag egyező, egyező lesz a közülök tetszés ezerint kivett két-két tag, valamint a lkét-két tag azonosságából előálló szabad akarat és beleegyezés, s végeredményben maga az érvényes beleegyezés is. Az érvényes beleegyezés kialakulása tehát, az előbbi forma leegyszerűsítésével: tényleges akarat akaratnyilvánítás másik fél kívánalma érvényes beleegyezés feltéve, hogy tényleges akarat = akaratnyilvánítás = másik fél kívánalma. E leegj^szerüsített forma mellett most már külön igazolásra sem szorul, hogy már az azonosság egyetlen tényezőjének az eltérése esetén is, az azonosságban kifejezett feltétel sem teljesülhet egyáltalán, s így érvényes beleegyezésről sem lehet sző. A jogi értelemben vett viszonyt a nő beleegyezése teszi magánjogi viszonnyá, megkülönböztetésül a nő akarata és beleegyezése nélkül bekövetkezett és sokkal súlyosabb jogi következményekkel járó nemi érintkezésektől, a büntetőjogi viszony bizonyos eseteitől. A csábítás szintén magánjogi viszony, szükségképeni előfeltétele tehát, hogy a nő beleegyezésével, következett légyen be. Minthogy azonban a nő érvényes beleegyezésével létesült nemi érintkezés semmi jogi következménnyel nem járó közönséges viszony (intim, barátság, együttélés) szükséges, hogy a csábítás előfeltételét képező ez a beleegyezés olyan legyen, mely jogi szempontból' érvénnyel nem bírhat, következéskép a nő személye ellen irányult cselekedet jogellenességét nem szüntetheti meg. Nem pedig azért, mert a beleegyezésben kinyilvánított akarat — következett légyen ez ibe bármily ok vagy okok alapján — a tényleges akarattal nem egyezik. Az előbbi felépítést tekintve s az egyes tényezőket vizsgálva, ugyanerre a megállapításra kell jutnunk: tényleges akarat- akarat- másik fél akarat nyilvánítás nyilvánítás kívánalma szabad akarat beleegyezés i érvényes beleegyezés. Minthogy ugyanis a csábítás esetében érvényes beleegyezésről nem 70