Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A nő beleegyezése a magánjogi csábításnál

összeillőséget, geometriai összeillőségi jelek, az érvényes beleegyezésnek az egyes összeillő részfogalmakból, ül. adottságokból létrejöttét pedig vonalak mutatják.1) Ezek szerint: tényleges akarat- akarat- másik fél akarat nyilvánítás nyilvánítás kívánalma szabad akarat beleegyezés i érvényes beleegyezés (a tényleges akarat és az akaratnyilvánítás eredményezik a szabad akaratot, az akaratnyilvánítás s a másik fél kívánalma eredményezik a beleegyezést, s a szabad akaratnak és a beleegyezésnek együttes eredménye az érvényes beleegyezés), 'feltéve, hogy i a) tényleges akarat = akaratnyilvánítás b) akaratnyilvánítás = másik fél kívánalma c) szabad akarat = beleegyezés (a tényleges akarat egyezik az akaratnyilvánítással, az akaratnyilvánítás egyezik a másik fél kívánalmával s a szabad akarat egyezik a beleegyezéssel). Az a) és b) összeillőségekben kifejezett feltételek teljesülése esetén a tényleges akaratnak az akaratnyilvánítással való egyezése előbbiek szerint a szabad akaratot eredményezi: d) tényleges akarat = akaratnyilvánítás = szabad akarat, az akaratnyilvánításnak a másik fél kívánalmával való megegyezése pedig a beleegyezést: e) akaratnyilvánítás = másik fél kívánalma = beleegyezés. Amikor most már érvényes beleegyezésről van szó s ennek megfelelően teljesül az előbbi c) összeillőségben kijelölt feltétel, mely szerint a szabad akarat és a beleegyezés azonosak, ad) és e) egyenlőségek alapján mondhatjuk, hogy a tényleges akaratnak az akaratnyilvánítással való összeillősége érvényes beleegyezés esetén azonos az akaratnyilvánítás és a másik fél kívánalma közötti összeillőséggel, azaz tényleges K^> akarat- akarat másik fél akarat :== nyilvánítás nyilvánítás == kívánalma Ez azonosságból viszont azt látjuk, hogy úgy a tényleges akarat, mint a másik fél kívánalma egyugyanazon fogalommal, az akaratnyilvánítással azonosak, a közismert mértani szabály analógiájából tehát, mely szerint ha két mértani érték külön-külön egy harmadikkal azonos, akkor azok egymással is azonosak, következik, hogy tényleges akarat = másik fél kívánalma. i) ^ — összeillöség jele, =|= — különbözőség jele. 69