Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Van-e sui generis pénzügyi jog?

Van*e sui generis pénzügyi jog? Ezt a kérdést egy legújabban megjelent pénzügyi jogi munka, Dr. Takács György: Rendszeres magyar pénzügyi joga (Grill kiadás, 1936. 539 1.) tette ismét aktuálissá, annak utána, hogy Dr. Exner Kornél 1910-ben második kiadást ért: Magyar pénzügyi jogában elfoglalt ezen álláspontja felett a pénzügyi jogot is feldolgozó közigazgatási jogtudomány immár napirendre tértnek volt tekinthető. Az álláspont tehát nem új s különösebb érdekességet a problémának talán csak az adhat, hogy Szerző ezen álláspontot ma is képviseli, amikor a közigazgatási jogtudomány honi és külföldi művelői éppen az Exner munkájának megjelenését követő huszonöt év alatt szolgáltatták annak jogelméleti bizonyítékait, hogy jogi konstrukció tekintetében nincs különbség a között, vájjon a közhatalom a közfeladatok megoldásához szükséges anyagiakat igyekszik-e közhatalmi úton megszerezni, vagy közvetlenül tevékenykedik közhatalmával a közfeladatok megoldásán. Az azonosságot természetesen csak a jogi konstrukció relátiójában értjük, mert a közfeladatok tárgya szerint az ezek megoldására irányuló tevékenység a legnagyobb változatosságot mutatja. Tegyük hát ezt az újból felbukkant álláspontot a közigazgatási jogtudomány mai eredményeinek felhasználásával vizsgálódásunk tárgyává s terjesszük azt ki ezenkívül a munka magánjogias rendszerére is. Az első kérdésünk a pénzügyi jog sui generis voltának kérdése. Ezt a kérdést Szerző a munka 3. fejezetében „A pénzügyi jog összefüggései a jog- és állam tudomány okkal" cím alatt tárgyalja, amely fejtegetésekkel szerves kapcsolatban van a 12. fejezet is, mely „A pénzügyi jog rendszere" címet viseli. Igyekezzünk mindenekelőtt megismerni Szerzőnek a fogalmi képzeteit. Mit ért Szerző pénzügyi jog alatt? Miután Szerző ennek összefoglaló meghatározását formálisan nem adja, fejtegetéseiből magunknak kell a Szerző szerinti pénzügyi jog meghatározását eszközölni olyképen, hogy Szerző pénzügyi jog alatt érti mindazokat az alkotmányjogi, büntetőjogi és nemzetközi jogi jogtételeket, amelyek az államháztartásra vonatkoznak, illetve azzal kapcsolatosak, érti továbbá a közszolgáltatásokat meghatározó (anyagi) tételes rendelkezéseket, mint sui generis pénzügyi jogot s az azok érvényesítésére hivatott szervezetet és eljárást meghatározó (alaki) rendelkezéseket, mint köz55