Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 10. szám - A honoráciorok főszerzői joga

a másik házastárs közszerzeményi igénye. A főszerző az ő külÖD szerzései felett és a közös szerzésből ráeső rész felett szabadon rendelkezik, úgy élők közt, mint halál esetén. Ha a főszerző nem végrendelkezik, főszerzését —« utódok nemlétében — a másik házastárs örökli. A főszerzőnek ma már nem a mellékszerző az ellentéte, mint Jancsó mondja (— old.), hanem a közszerző. A főszerzői joggal szerzett vagyon, a főszerzemény mégsem azonos egyéb különvagyonnal, mert utód nemlétében az ági vagyonban az ági örökösök örökölnek, a főszerzeményt pedig a túlélő házastárs örökli. A főszerzemény tartalmilag a házassági együttélés alatti azon szerzéseket jelenti, melyeket tudomány, szépművészet, közhivatal és általában szellemi foglalkozások útján szerzett egyik, vagy másik házasfél. A nőre a főszerzői jog mai tartalma nem hátrányos.^ A honorá cior neje honoráciornőnek tekintendő és a viszonosságnál fogva az ő szerzései is főszerzemiények. Ha erre sor kerül, a házasfelek közös birtoklásában levő javak hasítandók ki, amely javak pedig közös te vékenységgel szereztettek, vagy ilyenekül okiratban elismertettek volna (pl. tkvi bekebelezéssel), azok közös tulajdont képeznek. Közös szerzésekre, amennyiben más szerzési arány bizonyítása igen nehéz, fele-fele arányban lesznek a házasfelek tulajdonosok. Felmerülhet az a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha egy tanár egy híres könyvet ír és a felesége segít neki a kéziratot lemásolni. Ilyenkor a férji főszerzői jog régi fényében érvényesül azzal az indokolással, hogy a feleség a férj nagy munkájához képest oly alacsonyrangú segítő munkát végzett, hogy közös szerzőnek nem tekinthető. Ily kölcsönök házastársi segítés ingyenesen is kötelessége a házasfeleknek. De ha pl. egy tanárnő és egy tanár házastársak közösen írnak egy könyvet, úgy természetesen közös a könyv jövedelme és tulajdona. Megjegyzendő, hogy a joggyakorlat terminológiája zavarosan használja a „közszerző" elnevezést honoráciorokra is. PL, ha a nő különvagyonán vett házat a házasfelek közösen egymás nevére Íratják, a bírói gyakorlat a házvagyont „Ex contractu" közszerzeménynek tekinti, a befektetést pedig a nő különvagyonának. Már pedig itt csakis közönséges tulajdonközösséget kellene megállapítani. Fontos e kérdés, ha arra gondolunk, hogy mikor követelhető vissza a főszerzemény, mikor a közszerzemény. A közszerzemény u. i. csakis a házasság megszűnésekor követelhető, míg a főszerzemény és egyéb különvagyon bármikor visszakövetelhető a házasság alatt is. A főszerzői jog alanyai a bírói joggyakorlat szerint: 1. nemesek és azok nejei feltétlenül, bármilyen szerzésről is legyen szó; 2. a honoráciorok, de csak akkor, ha vagyonukat „modo liberalirr azaz tudomány, közhivatal, szóval szellemi munka alapján szerezték 282