Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 8-9. szám - Két rektori székfoglaló beszéd a római jogtörténet köréből

birtokos osztály váltotta fel, amely a szabad munkát elnyomta és amely megalapozója lett az ókori kapitalizmusnak. Róma a világforgalom irányítója lett s mint ilyen, nem használhatta többé az ősök exclusiv jogrendszerét, ezért új elemeket vett f el ez utóbbi magába s lassan világjoggá alakult át, amit „ius gentium"-nak nevez a tudományos terminológia. A constitutio Antoniniana (212 Kr. u.), amely a római civitas fogalmát ^kiterjesztve, az állam minden lakosát római polgárrá léptette elő, befejezi a jogfejlődést s kialakul az a „jogegyenlőségen alapuló individualisztikus római jogrendszer, amelyet az utókor nagy szerencséjére Justinianus Kr. u. 528-tól kodifikáltat." Midőn Caracalla híres edictuma római polgárrá léptette elő a birodalom minden polgárát, tekintet nélkül nemzetiségre és vallásra, — egyszerre megszűnt az a nagy válaszfal, ami a civis romanus és a peregrinus között jogilag létezett.1) A határokon túl laza törzsi kapcsolatban élő germánok régi vágya: a birodalomba bejuthatni, annak polgárjogát elnyerhetni, — megvalósíthatóvá válik. Mint jogtalan peregrinusok éltek Július Caesar germán lovasai, Augustus germán testőrei a birodalomban, míg Constantinus és Theodosius germán légióinak katonái már egyenjogú római polgárok voltak. Tömegesen telepedtek le a különféle germán törzsek tagjai a különböző provinciákban, számban és súlyban emelkedtek és ez magyarázza meg azt a körülményt, hogy császárt is tudtak választani körükből, mint a spanyol Trajanust és a pannóniai Maximilius-t. Germán zsoldosok védik a 40 millió lakosú római birodalmat, a négy milliónyi germán nép ostromával szemben. Az V. század közepén, a nyugati római birodalom végzete beteljesedik: a germánok birtokába kerül. Itáliát a keleti gót, Odoaker, majd később Teodorik szállja meg. Meroving Klodvig Galliában a frank birodalmat alapítja meg s hatalmát önkényesen számos germán törzsre kiterjesztette. Klodvig politikai bölcsességére vall azon belátás, hogy a hódított területen talált római lakosságot egyen jogosított alattvalóknak ismerte el s ezzel megszüntette azt „az éles ellentétet, ami a többi germán törzsi államban a római lakosságot a győzők ellen hangolja." A germánok nem akarják megsemmisíteni a nagy római világbirodalmat, a birodalom részeit nem annyira mint hódítók szállják meg, hanem inkább mint gyarmatosok szivárognak be oda s vezetőik boldogok voltak, ha a római patriciatusba be tudtak kerülni. A római fjatriciusi címnek oly óriási volt a varázsa, hogy a hatalmas OűoaKer, *) Üres cím volt már régen a hajdan büszke név: Civis romanus, — görögök, föníciaiak, zsidók, púnok, spanyolok, gallo'k, az összes provinciák peregrinusai régen félreszorították a rómaiakat az államban, a vallásban és mindenekfelett a jogban, — mondja találóan Schwartz Gusztáv. (Parerga. Bp. 1912. 327. 1.) 243