Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 8-9. szám - Két rektori székfoglaló beszéd a római jogtörténet köréből

Két rektori székfoglaló beszéd a római jogtörténet köréből Az egyiket néhai dr. balásfalvi Kiss Albert tartotta a szegedi Ferenc József tud. egyetem, 1934 szept. 29-iki tanévnyitó díszközgyűlésén s azt halála után a hátrahagyott kézirat felhasználásával sajtó alá rendezte Dr. Gsekey István egyetemi ny. r. tanár. „A római .jog receptiója a germán jogban s annak hatása az európai jogfejlődésre" — a címe az értekezésnek, melyben szerzője nagy történelmi felkészültséggel mutatja be a római jog befogadásának nagyjelentőségű folyamatát a germán jogba. Az egykori római birodalom romjain keletkezett germán utódállamok átvették, sőt tovább fejlesztették azt a jogrendszert, amelyet tizenkét évszázadon keresztül épített ki a római nép jogalkotó geniusa a római világbirodalom keretei között. A germán elemekkel át-meg átszőtt görög-latin civilizációból képződött — az azóta eltelt másfél évezred alatt — azon európai kultúra, amelyet nyugati civilizációnak szokás nevezni. A görög-római-germán kultúra univerzális jellegű s örök érvényűnek tetszett, mert hosszú évszázadokon keresztül uralta Európát és ez a kultúra csupán mintegy 150 év előtt is, még alig mutatott lényegesebb haladást a természet erői feletti uralomban. Csak az utóbbi másfél évszázad alatt keletkeztek azok a technikai vívmányok, amelyek a görög-római-germán kultúrát lényegesen átformálták. A technika, — mely korunkban is állandó fejlődést mutat — teljesen mássá teszi a modern világ képét, mint amilyen az antik világé volt. A kultúra alapjaiban változik meg s csak a magánjogi rendszerek tekintetében találjuk meg a hasonlatosságot a modern és az antik világ között. Találó és jellemző megjegyzés az, „hogy ha a római császári korszaknak valamely nagy jogásza feltámadna 1800 éves álmából s módjában volna tanulmányoznia a fehér ember államainak jogéletét, főleg ennek magánjogi vonatkozásait, rendkívüli meglepetéssel tapasztalná, hogy a római magánjog alapelvei lényegileg ma is érvényben vannak." Fontos magánjogi elvek, mint a tulajdon, birtokvédelem, szerződési szabadság, ma is érvényesek, sőt a modern jogrendszerek alkotásain — aminők a telekkönyv, vagy 241