Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 6-7. szám - Az államfő jogköre a végrehajtás és bíráskodás irányában

KÖNYVSZEMLE Ereky István: Egyetemi reform. Az egyetemi szelekció reformja. Szeged, 1937. VIII. 215 lap. Nagyon hiányzott ez a könyv. És a legjobbkor jelent meg! A főiskolai oktatás általános és — félős — kissé késve érkező reformjának előestéjén. Reformeri könyv a szó széchenyies értelmében! Széles külföldi szemléleti alap és saját hiányaink, elmaradásaink leplezetlen feltárása. Hadüzenet annak a fantáziátlan és ideáltalan televényben tenyésző önelégültségnek, amely a folyton emlegetett kultúrfölény varázsigéjében bizakodva hajtogatja az „extra Hungáriám non est vita" jelmondatot. (Ennél még csak egy destruktivabb optimista jelszót keilene száműzni — s Ereky ezen munkája remélhetőleg ehhez is objektív segédkezet nyújt - nevezetesen, hogy az idő nekünk dolgozik.") A fejlett Nyugat és a félelmetesen fejlődő Kelet kulturtörekvéseit és kulturális áldozatainak gyümölcseit egyaránt felöleli ez a mű. Ebben a szemléleti távlatban meghökkenve vesszük észre: elmaradtunk! Hogy vétlen szegénységünk kényszere vagy megértésben való szegénységünk vétke a hibás: vitatkozni lehet rajta, de tény, hogy ha csupán a számok szűrőjén keresztül nézzük, akkor a mi állapotainkat (a felsőoktatást szolgáló tanszékek számát, a hallgatói létszámot stb.) lehangolóknak kell minősíteni. Álló, sőt apadó víz, pállott levegő, csekély/ áldozat, tipegő tempó. Szerző dicséretére legyen mondva, hogy nem esik a kelleténél jobban a számok bűvkörébe és ismételten is hangoztatja, hogy keleti és déli szomszédaink gigantikus erőfeszítéseiben több a kulturális demagógia, mint a kulturális demokrácia. De ha tudja is, hogy a szám — fontossága ellenére — sem minden, másrészt van képzelő ereje ahhoz, hogy a tudományok legfontosabb élettörvényét, a specializálódást szolgáló tanszékszaporításnak (s másrészt nálunk az apasztásnak) milyen következményei lesznek a nem is oly távoli jövőben. És kivált kultursnobizmus gyermekcipőiből régen kinőtt csehek céltudatos és eleddig Ereky szerint páratlan kulturális erőfeszítéseivel állítja szembe gondolkodásba ejtő módon a mi zaklató elmaradásunkat. Erre vonatkozólag ismertetésünk végén néhány számadatot közlünk még Ereky nyomán. Szerző munkája három nagyobb fejezetre osztható. Az első, legterjedelmesebb részben (3—106. 1.) ismerteti az egyetemi szelekció angol, francia, német, osztrák és olasz rendszereit. Ha az e lapokon közölt és többnyire terjedelmes történeti távlat keretében bemutatott fejtegetések első pillanatra csak laza összefüggésben látszanak is a ma teendőivel, Szerző már e részben is, de főleg a „Szellemi fegyver230