Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)
1937 / 1. szám - A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban
két csonka kerületet arra utasította, hogy átmenetileg a közigazgatás összevonása, vagy egyesítése tárgyában valamilyen megállapodásra jussanak. ^ A tiszai egyházkerület, bár tisztelettel meghajlott az egyetemes gyűlés határozata előtt és az esetleg létrejövő megállapodás megkötését nem ellenezte, mégis határozottan óvást emelt mindennemű oly kísérletezés ellen, „amely a jelenlegi, átmenetileg felette súlyos gazdasági helyzet-javallta takarékossági rendszabályoknak áldozatul dobná az apák szívós, áldozatos, olykor véres küzdelmei és szenvedései által magyarhoni ev. egyházegyetemünk részére a magyar törvénytárban biztosított, a magyar egyházegyetem történelmi és szervezeti kialakulásához . . . legdrágább értékeit: egyházkerületeit."24) Az egyházkerületek közgyűlése emelkedett hangon rámutatott továbbá arra is, hogy mindennemű ilyen kísérlet erőszakolása egyfelől megnyugvást és beletörődést jelentene letiport hazánk területi megcsonkítottságába s hátráltatná a magyar igazság diadalrajutását, másfelől a kis kerületek összevonása, vagy megszüntetése egyúttal jogfeladás is, amely az egyház közjogainak bir'okállományát lecsökkentené és a joglemondás bizonytalanná tenné a közjogok újbóli visszaszerzésének lehetőségót. A tiszai egyházkerület közgyűlése elismeri a zsinatnak azt a formai jogát, hogy az egyházkerületek területi viszonyaiban változtatást eszközölhet, de önérzelesen, történelmi felelősségének teljes tudatában manifesztumszerüen kijelenti, hogy „olyan zsinatba, mely átmeneti időkre szükséges takarékossági érdekből a kerületet feláldozni és annak önálló létét megsemmisíteni kívánja, semmi körülmények között nem me~ het bele, — mert ezt számára a múltra felépülő jogai és a jövőért érzett lelkiismeretben felelősségének a tudata nem engedte meg."25) A tiszai egyházkerület közgyűlése, mielőtt az egyetemes közgyűlés határozata értelmében megtenné a szükséges lépéseket, megelőzőleg tudni kívánja még az érdekelt dunáninneni egyházkerületnek ez ügyben való elvi állásfoglalását és amennyiben az hozzájárul az egyetemes közgyűlési határozatban foglalt kérelem 'teljesítéséhez, akkor a maga részéről nem ellenezné az ideiglenes kompromisszumos megállapodás megkötését. E kérdés tanulmányozására és az esetleg meginduló tárgyalások felvételére bizottlságot küldött ki.26) A dunáninneni egyházkerület elnöksége nem tartotta magát hivatottnak arra, hogy ezzel a kérdéssel nagy horderejéhez képest behatóan foglalkozzék és az 1933. évi közgyűlése kimondotta, hogy kezdeményező 24) 1933. évi szeptember hói 14-iki egyházker. közgyűlés jkv. 37. pont. 25) U. o. i. h. 26) A bizottság tagjai az egyházkerületi elnökségen kívül: dr. Dómján Elek főesperes, Duszik Lajos fó'esperes, Lichtenstein László egyházmegyei felügyelő, dr. Bruekner Győző jogakadémiai dékán, dr. Zsedényi Béla egyházker. főjegyző és dr. Bartus Dezső egyházker. ügyész. 17