Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 6-7. szám - Az államfő jogköre a végrehajtás és bíráskodás irányában

Az Északamerikai Unióban az összállamban sokkal jobban meg van szervezve a bíróság, mint a részállamokban.10) Ugyanis míg a részállamokban egész rövid időre, szakképzettségre való tekintet nélkül választják a bírákat, addig az összállamban — ellentétben a demokratikus elvekkel — senatusi jóváhagyást involváló, életfogytiglani elnöki kinevezés dívik. A szövetségi bíróságoknak három csoportja van: ű. m. a legfőbb bíróság Washingtonban, a magasabb fokú kerületi bíróságok és az alsóbb fokú kerületi bíróságok. A szövetségi bírák csak a parlament által való vád alá helyezés útján mozdíthatók el. Az északamerikai irott alkotmányban rendkívül nagy jelentősége van a bírói hatalomnak. A bíróságok magyarázzák ugyanis a törvényt és ellenőrzik, hogy nem ellenkezik-e az alaptörvénnyel, az alkotmánnyal. így a bíróságok törvénymagyarázó hatásköre) a leghatékonyabb módszer arra, hogy az alkotmány a maga mivoltában sértetlenül megóvassék. De nemcsak a rendes törvényeket magyarázzák a bírák, hanem az alkotmánytörvényeket is. A bíróságoknak ez a feladata nagyon fontos és nagyon nehéz. U. S. A. bíróságai — az ott életben levő hatalomelválasztási elvnél fogva — óvakodnak a törvényhozó, vagy végrehajtó hatalom hatáskörébe beleavatkozni. Svájcban a legfőbb bírói stallumok nem államfői kinevezés, hanem választás útján töltetnek be.11) Az igazságszolgáltatás fóruma a szövetséggyűlés által 6 évre választott 19 tagból álló szövetségi bíróság, mely Lausanne-ban székel. Franciaországban a forradalom idején hangzott el olyan indítvány, hogy szüntessék meg a bíróságokat. Intézzék el a felek saját maguk a köztük felmerült jogvitát. A nemzetgyűlés ezt nem fogadta el, azonban mégis tett egy nagy koncessziót, azt t. i., hogy nem kell kvalifikáció a bírói álláshoz. Ez a koncesszió sem sokáig állott azonban fenn, mert már Napóleon idejében szakképzett bírák intézték a peres ügyeket. Ma is szakképzett emberek ítélkeznek Franciaországban, bár súlyosabb esetekben bevonják a népet is az esküdtbíróság útján. Franciaországban a bírákat is, mint minden más tisztviselőt, az elnök nevezi ki. Nálunk az összes bírákat az igazságügyminiszter előterjesztése és ellenjegyzése mellett a király,12) ill. jelenleg a kormányzó13) nevezi ki, kik régen Ö Felsége a király,14) jelenleg pedig a Magyar Szent Korona15) nevében hozzák az ítéleteket. y0) L. Lukács Gy.: Az Unió alkotmánya. Budapest, 1906. 55. 1. ") Walter C: Das Staatshaupt in den Republiken. Breslau, 1907. 141. 1. (Éspedig a törvényhozás választja.) *2) V. ö. 1869 :IV. tc. 13) L. 1920:1. tc. 226