Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 6-7. szám - Az 1913-16. évi budapesti országos áh. hitv. ev. zsinat

Ez a beadvány 1913 november hó 23-án, tehát közvetlenül a zsinat megnyitása előtt érkezett az egyetemes egyházi és iskolai felügyelőhöz. Közben ugyanis az történt, hogy a horvát-szlavonországi ág. h. evangélikus vallású seniorátus lelkészi konferencia 1913. évi február hó 4-én Mitrovicán megtartott ülésében elhatározta, hogy mindent megtesz az egyházkerület felállítása érdekében. A horvát-szlavondalmát országos kormány az egyházkerület felállítása és fenntartása céljaira 20.000 korona szubvenciót biztosított. Sőt sikerült megnyerniük a kir. horv. szláv. dalm. országos kormányt is s ez átiratot is intézett az egyetemes felügyelőhöz, melyben felsorolja az előbbieket s kéri, „hogy hathatós befolyásával odahatni méltóztassék, hogy ez a kérdés az évi zsinatban tárgyalás alá vétessék és a zsinat a kérdéses egyházi kerület felállítását minden körülmények közt elhatározza...."58) A zsinat azonban nem is foglalkozott a kérdéssel, hiszen nem is foglalkozhatott, miután ennek a kérdésnek tárgyalására engedélyt nem kértek, sőt egyenesen kijelentették, hogy a kerületek beosztásához nem nyúlnak. 12. A Budapest székesfőváros területén alkotandó egyházközségről. — Nagy, széleskörű s az ország valamennyi nemzetiségét foglalkoztató indítvány volt a Budapest székesfőváros területén alkotandó ág. hitv. ev. egyházközségről szóló törvénytervezet, amelyben a nemzetiségek ellenük irányuló támadást véltek felfedezni. Sok támadás érte ezt a javaslatot, mely 12 §-ból áll, pedig nem volt uj gondolat a székesfővárosi egyházak egyesítése, mert már 1893-ban felmerült s 1897. és 1898-ban is készítettek egy szabályrendelettervezetet az egyesítésre vonatkozólag a budapesti ág. hitv. ev. egyházközségek kiküldöttjeinek együttes tanácskozásán. Ezeket a tervezeteket használta azután fel lándori dr. Kéler Zoltán törvénytervezete elkészítésénél. A tervezet biztosítja az egyes nemzetiségeknek az istentisztelet s általában az összes vallásos gyakorlatoknak anyanyelvükön való elvégeztetését, illetve hallgatását. Eltörli azonban az egyes egyházközségeknek, - melyek most lelkészkörökké alakulnának át, természetesen meghatározott területet ölelve fel, nem úgy, mint most - anyanyelvek szerint való elnevezését. Az egyes lelkészkörök széles önkormányzatot nyernek, „amely addig a határig terjed, ameddig az az egvséges székesfővárosi egyház teljes erőkifejtését és fejlődését nem gátolja."59) Ezt a javaslatot letárgyalta és elfogadta a II. és III. Fejezet módosítására kiküldött albizottság. Örömmel üdvözölte a tervezetet a pesti magyar ág. h. ev. egy58) L. a horvát-szIaVon-dalmát országos kormány átiratát'. Kelt Zágráb, 1913. évi április 28-án. A 1252/913. sz. a. 59) L. törvényjavaslatot a Budapest székesfőváros területén alkotandó ág. hitv. ev. egyházközségről és az ahhoz fűzött indokolást. 216