Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 6-7. szám - Az 1913-16. évi budapesti országos áh. hitv. ev. zsinat

házközség; s ők is benyújtottak egy tervezetet, mely abban különbözik a Kéler által kidolgozottól, hogy több elintézni valót enged szabályrendelet útján60'). Magáévá teszi és hozzájárul a javaslathoz az óbudai ág. h. ev. egyházközség is, bár ő annak a véleményének ad kifejezést, hogy az egy egyházközséget csak az egyes egyházközségek között létrejövő szerződéses alapon lehet megvalósítani61). Ellenzi a javaslatot a pesti németajkú és a Kerepes-úti ág. h. ev. egyházközség, mint olyant, mely fölösleges, mivel az egyházak eddig is együtt működtek jó egyetértésben62). Ellenzi, mert szerinte egy nemzetiségi egyházközség fenntartása oly világvárosban, mint Budapest, miszsziói kötelesség63). Az egészben nem lát egyebet támadásnál a meglévő életerős egyházak ellen. Általában tagadják az egyesítés szükségességét s meggyőződésük, hogy az egyesítésből nem erő, hanem zavar, ellenségeskedés és súrlódás támadna csak. Nem találnak semmi okot, amely az egyesítést indokolttá tenné64). Ezeknek az észrevételeknek figyelembevétele mellett az albizottság ismét letárgyalta ezt a kérdést s bár aggályosnak találták, mégis abban a reményben, hogy az egyes gyülekezetek nyelvi és anyagi javaikat a magasabb egyházi érdeknek feláldoznák, már azért is, mivel nyelvileg hátrányban nem lesznek, anyagilag pedig egy év alatt kiegyezhetnek, a javaslatot a tárgyalás alapjául egyhangúlag elfogadták65). A zsinati bizottság pedig ennek a kérdésnek törvényes rendezését fontosnak találta, úgy, hogy a zsinaton tárgyalásra kerülő főbb kérdések közé ezt is felvette s a többi javaslattal együtt ezt is megküldte az egyes egyházközségeknek hozzászólás végett. Az egyházközségek legnagyobb része el is fogadta minden hozzászólás nélkülv mint olyat, melyre föltétlen szükség van. Nem fogadták el azonban azok az egyházközségek, melyek a zsolnai nyilatkozatot tették magukévá. Ez a mindenben csak nemzetiségi kérdést látó Nyilatkozat tiltakozik a legnagyobb határozottsággal a javaslat ellen, mert ennek „célja — szerinte — az egyesítés által az eddigi önálló egvházakat megfosztani önállóságuktól, vagyonuktól és nyelvüktől". Ebben a tervezetben erőszakot vélnek felfedezni s az egész tót6CI) L. a pesti magyar ág. h. ev. egyházközség 1908. évi ápr. 13-án tartott közgyűlése jegyzőkönyvét. 6Í) L. az óbudai ág. h. ev. egyháziközség 1908. évi máj. 28-án tartott rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyvét. 62) L. a budapesti Kerepes-úti ág. h- ev. egyházközség 1909 jan. 24-én tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyvét. 63) L. a budapesti németajkú ág. h. ev. egyházközségnek 1909 márc 14-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyvét. 64) L. a két előbbi jegyzőkönyvet. 85) 11 jegyzőkönyv, felvétetett Budapesten, 1911 márc. 27 . . . az E. A. II. és III. Fejezetét tárgyaló zsinati albizottság üléséről. 217