Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 6-7. szám - Az 1913-16. évi budapesti országos áh. hitv. ev. zsinat

most egy a horvát-szlavon-dalmát kormányzósághoz tartozó missziói gyülekezet jegyzőkönyvéből vett idézettel óhajtom a németség nemzetiségi agitációját megvilágítani s ezzel együtt a horvátok törekvésének indítóokáról is felfedni a leplet. A pozsegai missziói gyülekezet tárgyalás alá vette a hozzá csatlakozás végett küldött felhívást, mely felhívás a horvát-szlavón egyházmegye esperesi hivatalától jött, hogy kérjék egy önálló horvátszlavón egyházkerület felállítását és gyülekezetüknek a somogyi esperességtől a horvát-szlavón esperességhez való átkapcsolását. Nem látják semmiképpen sem indokolva, hogy miért kellene mostani területüktől vagv esperességüktől elszakadni, hiszen „nem panaszkodhatunk," — írják — „hogy valaha a legcsekélyebb akadály is gördíttetett volna elénk egyházi hatóságaink részéről, a mi kis gyülekezetünk fejlődésének felvirágoztatásában, sőt ellenkezőleg mindig legnagyobb áldozatkészségről és hozzánk való indulatról szereztünk tapasztalatot." Anyagilag is gvenge lenne ez az űj egyházkerület s az amúgy is sínylődő gyülekezetek még nagyobb nyomorba kerülnének. Az evangéliumi tan terjedését sem mozdítaná ez jobban elő, hiszen a magvarok voltak azok, akik a pozsegai horvát missziói egyházat alapították, támogatják és ..a horvát-szlavón egyházmegyéhez tartozó lelkészek az eszéki ev. lelkész, Walter úr vezetése alatt" tiltakoztak a legjobban ellene, ,.Ami a nvelv kérdését illeti, istentisztelet alkalmával, a mi egyházi hatóságaink sohasem tettek szemrehányást, hogy 3 különböző nyelvet használunk és biztosan visszaemlékeznek az egybegyűlt egyházközségi tagok, — a szóló kérdi — hogy viselkedett irányunkban a lipcsei Gusztáv Adolf főegvlet titkára, Geissler úr. amikor a mult évben Pozsegán tartózkodott! Az említett, amidőn hallotta, hogy a néhány németajkú gvülekezeti tag nem beszélnek jól már németül — kijelentette: Hagvjátok őket. legyenek róm. katholikusok, ha már a német anyanvelvüket elfelejtették. Ugy látszik előtte nagyobb értékű a német nyelve, mint a szent evangéliumi tan és ev. egyház. Ugyanaz hangoztatta továbbá azt is, hogy a horvátokat nem kell az evang egyházba befogadni. A magyar egyházi hatóságok sohasem mondottak ilvesmit nekünk. Ebben kitűnik, hogy fent említett állítás nem helyes." Nem találnak okot az esperességtől való elszakadásra sem. Egyhangú határozattal kimondják, „hogv nem találjuk szükségesnek egy új horvát-szlavón egyházkerület alapítását, mert boldognak érezzük magunkat, hogy a dunántúli ág. h. ev. egvházkerülethez tartozunk." meg vannak elégedve a somogvi esperességgel is és „sehogysem kívánjuk az elválasztást és minden megengedhető eszközzel ellene küzdeni . . . fogunk.67) 57) L. a pozsegai ág. h. ev. missziói gyülekezet 1913 nov. 23-án Pozsegán tartott közgyűlésének jegyzőkönyvét. 215