Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 6-7. szám - Az 1913-16. évi budapesti országos áh. hitv. ev. zsinat

A tanítók fizetésük emelését, korpótlék adását, kántori illetményüknek a nyugdíjba való beszámítását, az egyházi szervezetekben való megfelelő képviseltetésüket kérik, hogy az állami tanítókkal tegyék őket egyenrangúvá, ne legyenek az államnak, az egyháznak lenézett, elvesző, elnyomott gyermekei. 11. A tervezett horvát-szlavón egyházkerület. — A horvát-szlavón evangélikusok egy része arra a hírre, hogy az egyházegyetem zsiiiatot fog tartani, mozgalmat indított, hogy külön egyházkerületté alakítsák őket. Tervüknek sikerült megnyerniök az akkori horvát bánt is s a bán, ki pártfogolta törekvésüket, évenkénti 20.000 korona hozzájárulást ajánlott fel az új egyházkerület anyagi ügyeinek minél könnyebb és sikeresebb biztosítása céljából. Ez a kilátásba helyezett összeg azonban a bán változással együtt bizonytalanná vált. Ezért, s tekintve azt, hogy csak 29.000 lélekszámmal rendelkeztek volna s a műveltek száma is kevés volt, az ezzel a kérdéssel is foglalkozó albizottsági ülésen már 1911-ben elvetették az önálló horvátszlavón egyházkerület felállításának a gondolatát, sőt mellőzték még azt a kérelmüket is, hogy a bányai egyházkerülettől a dunántúlihoz csatolják őket.54) így a zsinati bizottság által készített javaslatba fel sem vették a külön horvát-szlavón egyházkerület felállításának kérdését. Ezért azután a zsinati bizottság javaslatára tett észrevételek között találunk olyant, mely kéri, hogy a zsinat foglalkozzék a horvát-szlavón egyházkerület felállításának kérdésével is,55) de az erre tett észrevételek legtöbbje azt mutatja, hogy az egyházközségek meg vannak elégedve jelenlegi kerületükkel és megyéjükkel és ragaszkodnak a régi beosztáshoz és ennek fenntartását kérik, mert „a gyülekezet a régi beosztásnak és ebben való megmaradásnak barátjaként rendületlenül áll."56): Az egész horvát-szlavón különálló egyházkerület felállítására irányuló mozgalmat, mint nemzetiségi mozgalmat kell elkönyvelnünk. A nemzetiségek minden irányban kivétel nélkül mindig kihasználták azokat az előnyöket, azt a nagy vendégszeretetet, azt a nemtörődömséget, amellyel a magyarság velük szemben viseltetett. A zsolnai nyilatkozattal kapcsolatban rámutattam és felfedtem a tótság magatartását, a Budapest székesfőváros területén alkotandó egyházközségről szóló fejezetben érinteni fogom a németség magatartását s 54) L. jegyzőkönyv. Felvétetett Budapesten, 1911 március 27-én a II. és III. fejezetet tárgyaló albizottsági ülésen. 55) L. a boljevcei ág. h. ev. egyh. 1913 jún. 15-ién tartott közgyűlésének jegyzőkönyvét. 56) L. az Antovácon 1913 nov. 30-án tartott egyházi közgyűlés jegyzőkönyvét és a pozsegai ág. h. ev. missziói gyülekezet 1913 noV. 23-án Pozsegán tartott közgyűlésének jegyzőkönyvét. 214