Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 6-7. szám - Kiss Albert. 1874-1937

Dr. KISS ALBERT 1874 ^1937". A magyarországi jogászvilágnak újból súlyos vesztesége van: meghalt tragikusan váratlanul dr. balázsfalvi Kiss Albert, a szegedi tudomány egyetem romanistája, kit tevékeny és szakadatlanul munkálkodó élete legjavában ragadott ki szerettei köréből a kérlelhetetlen halál. A nagy csapástól sújtott családon kívül, mélységes gyászba döntött tanítványainak, barátainak és tisztelőinek nagy serege állotta gondolatban körül azt a ravatalt, amelyen egy meleg szívű, hű és lelkes jogtanító-mester földi porai várták azt a pillanatot, hogy egybeolvadjanak az általa olyannyira imádott magyar anyafölddel. Dr. Kiss Albert tősgyökeres magyar nemesi családból született Kecskeméten 1874 nov. 2-án. Iskoláit Kecskeméten, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, amely után a jogtanári pályára lépett és már 24 éves korában a kecskeméti jogakadémia magánjogi professzorává választják, majd pedig kilenc év múlva a kassai kir. jogakadémiára, 1914-ben pedig az újonnan felállított pozsonyi Erzsébet tudományegyetemre nevezték ki a magyar magánjog professzorává. Magyarország feldarabolása után Pozsonyból kivándorolni kénytelen és elfogadva a Kolozsvárról Szegedre menekült Ferenc József tud. egyetem jog- és államtudományi karának a meghívását, Szegedre költözik, ahová 1921-ben először az összehasonlító magánjog, majd 1922-ben a római jog ny. r. tanárává nevezték ki. Kiss Albertet korán megnyilvánuló hivatásérzete az akadémiai életpálya felé terelte, amely pályán, — kitérésektől mentesen — nyílegyenesen haladt előre s magasra ívelő egyetemi karriérjét, idő előtt szakította félbe, tragikus váratlansággal & halál. Nem volt koturnusokon járó, az ifjúság számára megközelíthetetlen, olympusi magasságokban élő előadója hallgatóságának, hanem tanítványaival törődő, a mai diákság sanyarú helyzetét jól ismerő, velük érző vezetőjük, mesterük. 197