Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 5. szám - A királykérdés megoldása. Nemzeti királyság és dinasztikus unió

IV. 14. Amint az előadottakból kitünhetik, a királykérdés megoldásának legfőbb, egyedül döntő szempontja az önálló ^nemzeti királyság", vagyis magát a nemzet tagjául érző, ilyenül viselkedő, a magyar államot öncélul tekintő olyan király uralma, aki más államnak nem feje, hanem kizárólag és egyesegyedül Magyarország királya. A legitimisták nagy része, gr. Andrássy Gyulának még életében tett határozott kijelentése értelmében szintén „nemzeti királyságot" óhajtott; ilyenről beszélt gr. Bethlen István mint miniszterelnök 1921. évi október 21-iki pécsi beszédében, melyre gyakran hivatkoznak mint olyanra, amely a restauráció elől nem zárkózott el; a nemzeti királyságot akarja megvalósítani néhai Túri Bélának idézett munkájában közölt törvényjavaslata is (102. lap) és dr. Griger Miklós szintén „nemzeti királyságot" emleget mint szem előtt tartandó célt, amennyiben idézett munkájában egy helyütt (7- lap) kijelenti, hogy Csonka-Magyarországnak mindenekelőtt „a nemzet minden jogával, tagjával, múltjával, jelenével, jövőjével eljegyzett, vele egybeforrasztott, legfőbb erkölcsi hatalomra" van szüksége s máshol (44. lap) úgy nyilatkozik, hogy: „csak olyan király teljesítheti a nemzettel együtt az öncélú, független Magyarország történelmi hivatását, akit csak a magyar alkotmány népének érdeke kötelez, illetve korlátoz cselekedeteiben". Ha az említettek „nemzeti király" alatt olyan uralkodót értenek, aki csak Magyarországnak uralkodója lesz s nem egyúttal Ausztriáé is, akkor — amint a fent mondottakból látszik — az a feltétlen legitimista restauráció mellett kizárt dolognak mutatkozik; ha pedig azt hiszik, hogy az olyan király is nemzeti királynak minősíthető, aki egyúttal Ausztria uralkodója is lesz, akkor igen nagy tévedésben vannak, mert az ilyen királyra lehet a „nemzeti" jelleget ráfogni, de a valóságban nem lesz az! Az újabb időben a felfogások és irányzatok a legitimista körökben a nemzeti királyság tekintetében sokban megváltoztak. Kezdenek oly hangok hallatszani, amelyek nemcsak a magyar királyságnak legitimista alapon való restaurációját kívánják, hanem elejtve annak „nemzeti" voltára irányuló kívánságot, az Ausztriával való kapcsolatnak, az osztrák-magyar monarchiának is visszaállítását szorgalmazzák. E tekintetben figyelemre méltó, bár több irányú tévedéstől nem ment munka jelent meg 1934. év november havában dr. Földvári Bélától: „Legitimizmus, restauráció, revizió" cím alatt, amely az ily értelmű restaurációt történelmi, jogi és célszerűségi szempontból tárgyalja és igyekszik indokolni. E munkával és a vele hasonló irányú más munkák egyes tételeivel, valamint a volt osztrák-magyar kapcsolat politikai mérlegével esetleg külön munkában foglalkozom. 184