Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 5. szám - A királykérdés megoldása. Nemzeti királyság és dinasztikus unió

A két ország azóta is barátságban és állandó egyetértésben él egymással, sokkal inkább, mint mikor a fejedelmi közösség és az azzal együtt járó kikerülhetetlen egyoldalúság miatt állandó volt a torzsalkodás közöttük. Két államnak fejedelmi únióba jutásából állott elő az újkori egységes Spanyolország. Kasztilia királynőjének és Aragónia királyának egymással kötött házassága folytán a kettőnek leányában 1516ban, majd annak a Habsburg nemzetséghez tartozó fiági leszármazóiban a két ország közös fejedelmet nyert. A kapcsolat eleinte perszonál-unió volt, de az ott korán kifejlett fejedelmi abszolutizmus folytán csakhamar kialakult az egységes „spanyol monarchia" fogalma és elnevezése és az uralkodó személyes elintézésének fenntartott ügyekben előállottak a központi kormányszervek, úgy, hogy a viszony valójában itt is „reálunióvá" vált. A fejlődés azonban itt nem állt meg, hanem tovább haladt az egységes állami létig, amely bekövetkezett akkor, mikor a Bourbon-házbeli V. Fülöp spanyol király Aragóniának a Habsburgi királyok által még nem érintett addigi közjogi önállóságát 1707 június 29-iki dekrétumával megszüntette. A spanyol monarchiával 1580-ban Portugália is fejedelmi unióba került, miután Portugáliának addigi királyi háza fiágon kihalt és II. Fülöp spanyol király, kinek anyja portugál királyleány volt, „legitim" örökösödési igényeket emelt s ez;t a portugálok általános nemzeti ellentállása dacára fegyverrel érvényesíteni is bírta. Ez az unió azonban nem tartott sokáig, mert a portugáloknak a spanyol uralom elleni ellenszenve 1640-ben lázadásban tört ki, s ennek folyamán János braganzai herceget királyul kiáltották ki és a spanyol monarchiától elszakadtak. A spanyol királyok uralmukat még vagy 20 évig megkísérelték fenntartani, de az már nem sikerült többét 1603-ban keletkezett Angolország és Skótország fejedelmi uniója az által, hogy Angolország királyi széke örökösödés folytán Skótország akkori királyára szállott. A kapcsolat eleinte csak „perszonálúnió" volt, amely szerint Skótország egészen külön intézte ügyeit saját külön parlamentjével és kormányával. Az angol trónra jutott skót királyok azonban Angolországba helyezték székhelyüket s uralkodásuk középpontját s ez által az angol befolyás került túlsúlyra. Angol befolyásra és gazdasági nyomásra 1707-ben a skót parlament elfogadta a két ország egyesülését, amelynek folytán a skót parlament és kormány megszűnt s a két ország együttessége megnyerte a Nagybritannia nevet és azóta a két ország egységes államot képez. Angolország egy más fejedelmi unióba is került a XVIII. század elején az által, hogy 1714-ben az 1701. évi angol trónörökösödési törvény alapján a Németbirodalomhoz tartozó hannoveri választófejedelem lett királya. Angolországban félszázadon át, 1760-ig nagyon érezték annak fonákságát, hogy királyuk idegen, aki sem az angol nyelvet nem bírta tökéletesen, sem az angol viszonyokba nem 179