Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 5. szám - A királykérdés megoldása. Nemzeti királyság és dinasztikus unió

tényleg az országnak csak igen kis, kb. negyedrésze felett uralkodott. E kis részből állott azután is majdnem 200 éven át az ő i vadékainak és királyi utódainak uralkodása alatt álló Magyarország és e kis Magyarországnak szabályait és törvényeit a töröktől visszafoglalt nagy Magyarországra önmaguktól kiterjedőknek tekintették. Az osztrák ház örökösödését azután már nagyobb Magyarország mondotta ki, de még mindig nem az egész Magyarország, mert Erdély akkor még nem került vissza, a Kőrösök vidéke, a MarosTisza-Duna-köze, a Száva melléke még török uralom alatt állott. És akkor, valamint később is az ű. n. pragmatika szankció meghozatalában kik vettek részt? Talán az akkori nemzetiségek is? Épen nem! Hiszen a törvényhozásban akkor a városi polgári elem igen csekélv nyomatékú részvételétől eltekintve, csak a nemesi nemzet vett részt s ebben is a főrendeké volt a túlsúly. A nemességnek pedig voltak ugyan nagy számban nem magyar származású tagjai, de ezek a magyar származásúba teljesen beolvadtak, úgv, hogy a ma elszakított, de akkor Magyarországhoz tartozott részeken meglévő nem magyar nemzetiségeknek túlnyomó részt jobbágysorban élt elei ép úgy nem vettek részt királyuk és dinasztiájuk megválasztásában, mint a jelenlegiek sem tehetnék, ha Csonka-Magyarországon választásra kerülne a sor. Az elszakított részeken élő magyarságra pedig ez a szempont alig lehetne elhatározó, mert az bármely államforma' mellett is bizonyára a legnagyobb örömmel térne vissza a magyar állam keretébe. Általában azonban ez a szempont sokkal finomabb, mintsem hogy az elszakított részek lakosságánál egyik vagy másik irányban latba eshetnék. E népekben vagy megvan a magyar államhoz való ragaszkodás érzése és visszatérés vágya, vagy nincs. Ha igen, annak okai sokkal mélyebben fekszenek, mintsem ily kifinomult közjogi megkülönböztetéseken. Történelmi, földrajzi, gazdasági, politikai okokon nyugosznak ezek; s ha megvannak, akkor meglesznek, ha Csonka-Magyarországnak ú. n. trianoni királya is lesz. Ha pedig nincsenek meg, akkor e népeknél az, hogy mily alapon bírja a magyar király a székét, úgysem jönne figyelembe. 7. Az örökösödés alapján uralkodott dinasztia vonzó erejének emlegetésével is találkozhatunk. Már a háború előtt el volt terjedve a nézet, nem annyira nálunk, mint inkább az osztrákok között, hogy az egyes nemzetiségek nem annyira a magyar államhoz, mint inkább a Habsburg-dinasztiához ragaszkodnak; sőt e felfogás éppen alapjául szolgált annak a törekvésnek, mely az osztrák-magyar monarchiát a közös dinasztiával és uralkodóval bíró külön nemzetiségi területek tömkelegévé akarta tenni, amely tehát megvalósulás esetén Magyarországnak is szétdarabolására vezetett volna. Való igaz, hogy nemzetiségeink megerősödése és megszaporo171