Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 5. szám - A királykérdés megoldása. Nemzeti királyság és dinasztikus unió

állam hatalma, melyet az állam népének vagy a politikai nemzetnek részéről történt koronázással nyert el. A „Szent Koronát" tehát és ezzel a királyi hatalmat a nép (populus) ruházza rá a királyra; a király jogállásának és hatalmának forrása és gyökere a nép s az még a „trónörökösödés" szabálya mellett sem „öröklött" (németül: „angestammt") abban az értelemben, hogy azt az uralkodó család valamely őse va maga tényével a nép akaratától függetlenül szerezte volna meg és saját jogán szállíthatná át ivadéskaira. Az örökösödést megállapító 1723:11. t. c. is úgy szól, hogy a „Karok és Rendek (vagyis a politikai nemzet) viszik át (transferunt)" az öröklés jogát az osztrák ház nőágára. E népi átruházás alapján a megkoronázott király alkotja azután a néppel együtt az államot s lesz mint ilyen a „Szent Korona" testének feje, míg a nép e testnek másik része, amely a „Szent Korona" hatalmából nem rekeszthető ki. A „Szent Korona" az ily értelmű átruházás mellett is az „ország Szent Koronája", mint a hitlevél 2. pontja nevezi, s ezért is azt az ország őrizteti a saját maga által választott koronaőrök által. A Szent Korona fogalma tehát egyáltalán nem kapcsolatos sem az ú. n. „legitimizmussal", sem az örökösödéssel. Hiszen e fogalom épen a legszabadabb királyválasztások korszakában fejlődött ki és maga e felfogásnak leghatározottabb kifejtője: Werbőczy egyik legbuzgóbb híve volt annak a szabad választáson alapuló nemzeti királyságnak, mely az akkori legitimistának mondható irányzattal szemben meg akarta akadályozni azt, hogy a magyar Szent Korona idegen uralkodók fejére kerüljön és idegen koronáknak vettessék alá. 6. A legitimista restauráció mellett felhozzák a régi jogalap szempontját is. Hogyha a régi örökösödési törvények alapján restaurálják az uralkodót — így sz£l tételük, — annak uralma alá hajlandóbbak lesznek visszatérni az idegen nemzetiségek, mint a jelenlegi Csonka-Magyarország által netalán választandó király uralma alá, mert amaz az egész régi Magyarország, tehát az ő királyukként is szerepelhetne, míg ezt csak a trianoni Magyarország királyának tekintenék. Itt mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy jogilag a mai Csonka-Magyarország a régi nagy Magyarországnak legitim folytatása, s amit a jelenlegi Csonka-Magyarország megállapít,, az kötelező szabály lesz az esetleg visszaálló egész Magyarországra is mindaddig, míg azt meg nem fogják változtatni. Ehhez semmit kétség nem férhet, e fölött vitának nincs helye és e tekintetben nagyon határozott előzetes esetre lehet hivatkozni. Az osztrák ház magyarországi uralmának megalapítása még nagyobb mértékben megcsonkított Magyarország részéről történt, mint a jelenlegi Csonka-Magyarország. Hisz az első osztrák házbeli királyt, akitől a többiek származtak, a magyar nemzetnek csak igen kis töredéke (úgyszólván maroknyi főúri csapat) választotta meg s az 170