Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban

A második egyházkerület áll: Bars, Hont, Pest, Pilis, Solt, Nógrád, Zólyom és Turóc vármegyékből és az ezekben levő sz. kir. bányavárosokból. A harmadik kerülethez tartoznak: Pozsony, Nyitra, Trencsén, Liptó megyék, Vasecz és Strba falvak, melyek eddig máshová tartoztak, Árva, a dunamelléki Esztergom és Komárom vármegyék és az azokban fekvő sz. kvr. városok. A rózsahegyi zsinat kijelenti, hogy amennyiben Pozsony, Nyitra és Bars vármegyék gyülekezetei, a zsolnai zsinat területi beosztása értelmében, esetleg külön superintendenciát akarnának létesíteni, újból megtehetik azt. A negyedik egyházkerület magában foglalja: Gömör, Kis-Hont, Torna, Borsod, Heves és Szolnok vármegyéket és ezek területén levő városokat is.3) A zsolnai és szepesváraljai evangélikus zsinatok partikuláris jellegüknél fogva nem az egész országot, hanem egyházkormányzat szempontjából a szoros értelemben vett északnyugati vármegyéket osztották superintendenciákra. A szintén partikuláris természetű rózsahegyi zsinat Felsőmagyarország területének nagy részén és a vele érintkező Alföldnek egyes nagy sávjait, melyek II. Rákóczi Ferenc uralma alá (tartoztak, tagolta kizárólagosan egyházvédelmi érdekből négy nagy egyházkerületre és nyitva hagyta azt a lehetőséget, hogy azon belül szükség esetén még két superintendencia (az öt sz. kir. városé és a Pozsony-, Nyitira- és Bars vármegyéké) szervezhető legyen. Dunántúlról e zsinatok, partikuláris természetüknél fogva, nem tesznek említést, jóllehet ott is kialakult a superintendenciák szervezete.4) 5. A Resolutio Carolina secuMda (1731+) királyi kegyelemből négy superintendencia szervezését engedélyezi. — Míg a superintendenciák területi felosztásának eddig törvényes alapja volt és az az egyházi önkormányzat megtestesülését jelentette, addig az első Resolutio Carolina (1731) már királyi kegyelemtől tette függővé a superintendenciák felállíthatását és bekövetelte a felosztás tervének felterjesztését is. A katholikus klérus mind e jogtalan rendelettel szemben is állást foglalt és hathatós befolyására rövidesen megjelent erre a Resolutio Carolina secunda 1734. évi október hó 20-án, amely csak négy superintendencia szervezésére adott engedélyt és megtiltotta, hogy e szervezésből teher a népre háramoljon.5) A törvényes alap helyébe lépett a királyi kegyelem, ami az egy3) U. o. 60—62. 1. közli Zsilinszky a rózsahegyi zsinat ezen kánonjainak szószerinti fordítását. 4) Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. Sopron, 1924. 609. és köv. lapjai. 5) Ribini: Memorabilia II. 311. 1. 9