Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Az alkotmány főkérdései az ev. zsinaton

ben ismeri, az egyházközségi képviselőtestület felállítására pedig csak fakultatív rendelkezést tesz, megengedi, hogy a 300-nál több közgyűlési tagot számláló egyházközségek a képviselőtestületet (felállíthassák. A zsinat által elfogadott törvényjavaslat viszont a presbitériumot az egyházmegyéknél, — kerületeknél, sőt az egyetemes egyháznál is intézményesíti, a képviselőtestület felállítása iránt pedig, oly egyházközségekre vonatkozólag, melyekben a hívek lélekszáma a négyezret meghaladja, imperative rendelkezik s csupán a kisebbekre vonatkozólag tartja érvényben a (közgyűlés elhatározásától függő, fakultatív rendelkezést. A presbitériumok feladat- és hatáskörét a zsinat három irányban körvonalazta. Eszerint a presbitériumok 1. előkészítő, 2. önálló és 3. jogorvoslati hatáskört nyernek. Előkészítő hatáskörük generális. Előkészítik a közgyűlés elé kerülő összes ügyeket és elrendelik a választásokat, önálló jogkörük szintén generális, mert intézkednek az illető egyházi közület mindazon ügyeiben, amelyekben az intézkedés joga nincs a közgyűlés vagy más egyházi szerv hatáskörébe utalva. Jogorvoslati hatáskörükben végül döntenek a közvetlenül alsóbb egyházi közületek képviseleti szerveinek határozatai ellen beadott felebbezések fölött, de ha úgy látják, hogy a felebbezés folytán hozandó határozat általános vagy elvi természetű, az ügyet a közgyűléshez teszik át. Az egyetemes prebi'erium hatásköre azonban ebben a tekintetben eltér a többiétől, mert döntésre hivatott az alisófokú közigazgatási hatóságok között felmerült hatásköri összeütközések., valamint az egyházkerületi presbitériumok és közgyűlések között felmerült elvi eltérések esetén, sőt kötelező erejű jogegységi határozató' is hozhat, ha az egyházkerületi hatóiságok jogorvoslati iogkörében, ugyanazon elvi Jermészetű közigazgatási kérdésekben, egymástól eltérő joggyakorla' alakul ki. Nyilvánvaló, hogy e reform igen nagy jelentőségű, mert a magasabb egyházi fokozatokon az egész közigazgatást új és korszerűbb alapokra fekteti. Ez tulajdonképpen a legnagyobb jelentőségű reformja a zsinatnak s helyesen állapította meg Mikler Károly dr., az alkotmányjogi bizottság előadója a zsinaton, hogy az egész zsinati munka ezzel a reformmal áll, vagy ezzel bukik. A zsinat megvalósította a reformot és az élet remélhetőleg igazolni fogja. Megnyugvásul szolgálhat még e rendszerrel szemben aggályoskodók részére is, hogy az esetleges veszélyek elkerülésére és a szélesebbkörü önkormányzat jogainak sérthetetlensége védelmére a zsinat minden óvó intézkedést megtett. Ha figyelembe vesszük, hogy a presbitériumok östszealkotásánál gondot fordított a paritás elvének minél teljesebb érvényesülésére és a tisztviselői elemek választott elemekkel való kellő ellensúlyozására, az egyházkormányzást és a közigazgatás legfelsőbb intézését, taxativ felsorolással, a közgyűlések kizárólagos hatáskörében tartotta meg, végül pedig módot nyújt a közületek közgyűléseinek minden fokozaton arra, hogy a közgyűlés ós a presbi'erium között a hatáskörök megoszlását, — de csakis a presbitérium ha-