Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 3-4. szám - A szemléltető oktatás a büntetőjogban

tisztelte meg, többek közt a következőket mondta: „Nagy örömömre szolgál, hogy az idők mostohasága nem szüntette meg az ősi jogakadémiát, melynek menekülnie kellett s amely kitűnő talajra talált Miskolcon, tanárai még fokozottabban fejtenek ki eredményes tudományos munkát, mint az eperjesi időkben. Volt már idő, amikor csak a jog állott a magyarság mellett és a jog győzedelmeskedett. Most is olyan napokat élünk, amikor csak a jog áll mellettünk s én bízom abban, hogy ez most is győzedelmeskedni fog ..." A Miskolcon működő akadémia nagynevű egykori tanára iránt a kegyelet és elismerés adóját külön is lerótta akkor, amidőn írói működésének félszázados évfordulója alkalmából kiadta az 586 oldalas Berzeviczy Emlékkönyvet. Az akkor (1925.) működő tanárok tanulmányain kívül felöleli ez a mű azon közéleti és tudományos téren vezető szerepet játszó kiválóságaink alkalmi tanulmányait, akik egykor a jogakadémia tanárai voltak. A tudomány és irodalom legfontosabb őrhelyein álló és a magyar tudomány oltárán fáradhatatlanul áldozó Berzeviczy Albert emlékét hálás kegyelettel őrzi az a szűkebb kis család, amelynek köréből elindidt fényes, sikerekben gazdag pályafutása ! Schneller Károly. A szemléltető oktatás a büntetőjogban I. Néhány évtized telt el azóta, hogy a büntetőjogot kizárólag jogtudománynak tekintették. Utolsó legnevezetesebb képviselője és egyben vezére ennek az irányzatnak Bindig Károly leipzigi egyetemi professzor, a „Norm" elmélet halhatatlan megalkotója volt. A XIX. század utolsó évtizedeiben ezzel az ú. n. dogmatikus büntetőjogi irányzattal szemben keletkeztek azután azok az újabb büntetőjogi irányzatok, amelyek egyrészt, főleg Lombroso Caesar turini orvosprofesszor kezdeményezésére, a bűntettesnek anthropologiai vizsgálatát sürgették, — másrészt pedig a kriminalitásnak társadalomtudományi jelentőségét hangoztatták, főként Ferri Enrico római egyetemi tanár fellépése óta. Az eleinte meglehetősen szélsőséges felfogásokat később Liszt Ferenc berlini, Van Hamel amsterdami és Prins Adolf brüsszeli egyetemi tanárok által 1889-ben alapított Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület igyekezett összhangba hozni, amely büntetőjogi iskola az ellentéteket kiegyenlíteni törekedett és általában mint reformer irányzat ismeretes a büntető jogtudományban. És ilyen irányban fáradozik most az 1924ben alapított „Association internationale de droit pénal" is. Ez a reformer irányzat, amely még ma is azt vallja, hogy a bűncselekmény elsősorban jogi jelenség, mégis, szerintünk helyesen, a bűn35