Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 1-2. szám - A 14 éves korhatár a nő elcsábításánál. [1. r.]

emellett ia vétkesnek arra, hogy a lány tényleges, koráról megbizonyo*sodást szerezhetett volna, alkalma nem nyílott — a büntetés enyhítése, kirívó esetekben pedig maga a büntetlenség is, bizonyára indokolt. Ami azonban nézetem szerint — amint erre még külön is rá fogok mutatná — egyáltalán nem kelene, hogy kizárja a vétkes magánjogi felelősségét a károsulttal sízemben. Indokolt tévedés esetén a cselekmény bűncselekmény volta akkor, miikor a nő hozzájárulása nem volt érvényes, csábítássál fokozódik le, s az erre taegszabott, csak magánjogi következményekkel jár;1) ha pedig a nő érvényes; beleegyezésével történt, egyáltalán nem von maga után jogi következményeketNem hallgathatom el a (kérd(élsíről szólva aizt a felfogásomat, hogy a tötrvény által megszabott korhatárt a csábítási eséteknél — mint minden, bármiféle következménnyel járó máisi olyan esetnél isi, mely a nemiséggel kapcsolatos — magam részéről alacsonynak tartom, ha a német nővédelmi mozgalomnak azt a kívánságát, mely 20 esztendőben szabná meg a legalacsonyabb korhatárt, túlzásnak tekintem is. A nőnél a 14—15., évek a pubertás, a nemi érettség kialakulásának a korába eső, legkritikusabb évek, melyekben az egyik legerősebb ösztönnek a gerjedése zavarja meg a fejlődő gyermek eigész gondolatvilágát és egyéniségét. A pubertás szónak ezúttal egy tágabb jelentőséget kívánok adni, mint amilyennek a jelölésiére az orvostudomány lefoglalta. Belefoglalni kívánom az összes testi s méginkább lellki tényezőket és adottságokat is, amelyeknek az egyénben — hogy nemi életét a természeit és. a társadalom törvényeinek a sérelme nélkül megkezdhesse — múlhatatlanul meg kell lenniótk. Igein tévednek t. i. azok, akik a nemi élet megkezdésének alapfeltételeiül tisztán csak a testi fejlettséget, a nemi szerveknek a normális funkciókra alkalmasságát tekintik, amikor pedig- ennek az alapja valójában egy bizonyos felelősségérzet, melynek a serdülő lányt az új ösztöne hevességével szemben valló ellenállásra kellene képessé tennie. Ilyen szempontból tekintve a kérdést, ha a 14. évét alig betöltött lánygyermek előtt csellékedetének a közfélfogás szerinti megítélése talán ismert is, önálló szabad akaratelhatározáslról nála, mérlegeléséről a tényezőknek és a vál>asztani képességről azok közt, úgyszintén az egyéni és társadalmi felelősségérzetről azokkal szemben — nézetem szerint — nem (beszélhetünk. Az igazságszolgáltatásnak, melynek az egyes koncíkhoz fűződő felelősségeket és kötelezettségeket az élet követelményeihez kell mérnie, több figyelmet kellene fordítani azokra a forradalmi változásokra, melyek a serdülő lány lellki életében a nemi érés fcezdletére beállanak, s azokra a visszásságokra, melyek a társadalom részéről ai nemi élet ébredésével kapcsolatos jelenségeket még ma is gyakran kísérik és körül veszik. *) A nő akarata ellenére elkövetetten természetesen megmarad bíínesolekményneik. 23