Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 1-2. szám - Szántóházi és dénesfalvi Szánthó Gyula dr. sárospataki jogtanár emlékezete. 1846-1930

Jogtanári és irodalmi működésének azonban nagyobb tere nyílt vodlnja, ha a budapesti egyqtemire kerülhet. Ez ai törekvése azonban nem sátaerült. Mert bár a jtogi kar egyhangúlag ajánlotta rendkívüli tanár­:niak, kinevezése még setm történt meg. Nyugalonibavonuláisa után, 1910—1924-iig, amely időire esik mun­kábságának javarésze, a földmmelésügyi minisztérium törvémjelőké­szítő osztályában működött, ahol a következő tanulmányokat készítet­te elő: 1. A közös mezei dülőutak törvényhozási szabályozása Franciaor­szágban. 1910. 2. Ugyanaz a Németbirodalomban, 1911. 3. A közös használatú ingatlanok jogi szabályozása a Németbiro­dJalpmlban. 1912. 4. A földniávelésii igazgatás szerved és szervezete Franciaoirszág­hafei, 1915. 5. Ugyanaz a Németbirodalomban. 1914. 6. A franciaországi „warrants agricols" életbeléptötésére vonatko­zó törvények ismertetése. 1916. 7. Az agrár-lombard hitel szervei és szervezete a Németbirodalom­foan. 1913. Ugyanakkor megbízást kapott az iigaziságügymlinisztertől! ifei s így készítette el két tanulmányát, „A magyar polgári törvénykönyv II. ter­vezetéről írt észrevételek" 1913 és „A nléimetbirodalmi Rentengut is­mertetése." Ugyanebben az időben a M. T. Akadémia is megbízta Hettler „An­glia világuralma és a háború" című művének lefordításával, amtely 1918-ban látott napvilágot. Továbbá a Frankliné-Társulat könyvkiadó cég megbízásából lefordította Faguet Emilnek „A kontárlsiág kultusza" című művét, amely 1919-ben és a „Felelősségtől való rettegés" címűt, amely 1922-ben jelent meg. Mint hű evangélikus ember, egyháza életében is: buzgón munkálko­dott. Jogi tanulmányainak elvégzése után a miskolci evangélikus egyház jegyzőjévé választotta meg, majd nemsokára a hegyaljai evangélikus egyházmegye jegyzője lett. Azután a tiszai evangélikus egyházkerület választotta meg világi jegyzőjévé. E tisztsége folytán részt vett az egy­házkerület adminisztrálásában. Mikor pedig erről 1915-ben lemondott, az egyházkerület tiszteletbeli főjegyzőjévé való megválasztásával hono­rálta négy évtizedes munkásságát. Sárospatak községi közigazgatásánál is kivette a részét. Mint kép­viselőtestületi tag, elnöke volt a jogügyi és közigazgatási bizottságnak. Tagja volt továbbá Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának és tiszteletbeli árvaszéki ülnöke ugyanennek a megyének. A koalíció idején Kossuth Ferenc országgyűlési képviselői mandá­tumot ajánlott fel neki, de ő annyira szerette katedráját, hogy azt a képviselőséggel nem volt hajlandó felcserélni. Koránál fogva gyengülő munkaerejét azonban letörte forrón szere­tett feleségének, pilisi Ney Elmának 1921-ben történt hirtelen halála. 19

Next

/
Thumbnails
Contents