Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 1-2. szám - A nemzetközi viszályok gazdasági háttere

sem népesíti be kielégítően. Birodalmának déli csücskét, Formosa, vagy japánul, Taiwan szigetét sem. Az ázsiai kontinensen egyébként részben túlnépesedett más kínai tartományok, részben pedig a katonai hatalmában emelkedő Szovjetoroszország állja a további japán terjeszkedés útját. Tekintete hiába irányul az északamerikai partok, főleg Kalifornia felé is. Az Északamerikai Unió éberen őrködik a további japán bevándorlás meggátlásán. Braziliába visznek ugyan mostanában japán kivándorlókat, ezek a délamerikai éghajlatot azonban általában nem jól bírják. Ausztrália és Ujzéland maradna ilyképen a japán népfölöslegnek legalkalmasabb felvételi területe. A feszülés vonala errefelé mutat. Erősen kérdéses, hogy az angolok védő keze vájjon meddig tud még ellentállni ennek az egyre erősebb nyomásnak. Érthető viszont, hogy Japán egyelőre mindent elkövet ipari kivitelének fokozására. Egyelőre legalább iparcikkekben törekszik kivinni fölös emberi munkájának egy részét. Népsürűségi és ezeknek kapcsán táplálkozási gondjait teljes horderejűkben megérteni akkor fogjuk, ha megfontoljuk, hogy a japán szigetország területének mintegy négyötödrésze terméketlen, kopár hegyvidék. Pedig a népsűrűség átlagos számának megállapításánál ezeket a területeket is beszámítjuk. Németországról tudjuk, hogy ,a versaillesi békeszerződésben elvesztette korábban szerzett tekintélyes területű afrikai és keletázsiai, valamint polinéziai gyarmatait. Pedig a mai viszonyokhoz képest még ezek is csak alig-alig volnának elegendők a német népességi feszültség teljes levezetésére. Hiszen a németek a háború előtt már egyéb tengerentúli területeket is gyors ütemben kezdtek benépesíteni. Nem túlmerész állítás pld., hogy Brazília vagy legalább is keleti részei ma valószínűleg német gyarmat lennének már, ha a világháború nem jött volna közbe. Azt is egyszerű logikával, mondhatjuk meg, hogy minél keményebb rendszabályokkal tartják távol Németországot manapság újabb tengerentúli terjeszkedésétől, annál nagyobb nyomatékkal és annál közvetlenebbül érvényesül túlnépesedésének gazdasági feszítő ereje Európában. Más szóval: ha a nyugati nagyhatalmak le akarják vezetni ezt a feszítő erőt, minél gyorsabban kell lehetővé tenniök a német iparcikkek fokozott kivitelét és esetleg a német kivándorlást is; vagy pedig hamarosan vissza kell adniok Németországnak elvesztett tengerentúli gyarmatait. Ami végül Olaszországot illeti, aninak külföldi' gazdasági terjeszkedése éppen az utóbbi hónapok folyamán nyomult figyelmünk előterébe. Észak- és Délamerika, Olaszországnak korábbi két legfontosabb kivándorlási területe, elzárkózott a további olasz beözönlés elől. Olaszországnak meglevő afrikai gyarmatai éghajlati okok miatt alkalmatlanok kivándorlóknak nagyobb lendületű telepítésére. Abessziniának népsűrűsége viszont négyzetkilométerenkint mintegy 12 főre rúg csak: lakossága tehát több mint tízszer olyan ritka, mint Olaszországé. Igaz, hogy ott is jelentékeny éghajlati és talaji nehézségek gátolják a fehér ember letelepedését. Tekintetbe kell vennünk azonban, hogy Abessziniának mintegy 10 milliónyi lakossága, további gazdasági emelkedése esetén, az olasz iparkivitel gondjain is enyhíthetne még. Hiszen manapság a la7