Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 1-2. szám - A nemzetközi viszályok gazdasági háttere

kosság egy fejére az egész abesszin egyévi behozatal és kivitel értékének összegéből csak 1 aranydollár jut. A fejlődésnek itt tehát meszsze távlatai nyílnak meg. Hasonlítsuk össze ezt a számot más országok adataival. Angliában az egy főre jutó hasonlóan kiszámított dolláröszszeg 69, Franciaországban 39, Ausztriában 33, Csehszlovákiában 23. Ezek 1934. évi adatok. Akkor pedig még erősen érzett világgazdasági válságunknak a külkereskedelmet bénítő hatása. Magyarország megfelelő száma 15, de Olaszországé is csak 16. Figyeljünk fel itt. Ez a szám azt mutatja egyúttal, hogy Olaszországban az egész külkereskedelem aránylag sokkal kevés'bbé fontos, mint Nyugat- és Középeurópa vezető ipari államaiban. Ezért néz Olaszország aránylag oly könnyen szembe mostanában a Nemzetek Szövetségétől elhatározott szankciók rendszabályával. Ha a szankciók elsősorban Olaszország 'külkereskedelmét veszélyeztetik, aránylag kevósbbé kényes és fontos pontján sebezhetik csak meg. A komoly gjazdasági érvelésnek itt pontosan le kell még mérnie Olaszország külkereskedelmének árúk szerinti összetételét és azt, hogy Olaszország külkereskedelmében vájjon mennyire jelentős szerepet játszanak a szankciók alkalmazásában részt nem vevő országok. Aminthogy Magyarországnak ebben a kérdésben való állásfoglalása is főleg attól függ, hogy vájjon mily súlya van külkereskedelmünkben egyrészt a szankciót alkalmazó országoknak és másrészt Olaszországnak, valamint a szankciókat megtagadó országoknak. Súlyos problémáknak hosszú sora tornyosul tehát előttünk. Helyes megoldásukat leginkább az veszélyezteti, ha komoly gazdaságelméleti, gazdaságpolitikai és statisztikai megfontolások nélkül nyúlunk hozzájuk. Az alkalmazott részletkutatásnak itt tág tere nyílik. Segítségével más szempontokból is elemeznünk kell még összefüggéseinket, hogy tisztábban láthassuk a nemzetközi viszályok gazdasági hátterét. SurcLnyi-Unger Tivadar. 8