Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 9-10. szám - A részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelőssége

htelyezi az egyes igazfgatók verseny tevékenységiét s elült ja őket a, társaság üzletkörébe tartozó ügyletek kötésétől s hasonló' tárgyú kereskedelmi társaságiban való oily részvételtől, mely vezető szerepelt biztosít az igazgatónak; bevezeti továbbá a Tervezet az, érdekteltséigi tilalmat, amikor iaz igazglató köt saját nevében' vágy miínt másnak a képviselője, ügyleteket a társasággal és így a társaság képviselőjének s az ügyleti ellenfélnek szerepe egy személyben egyesül. Természetesen iltt is íennálíl a kártérStő köteflézettség az ez ellen vétő igazgatóval szemben,, de a Tervezet itt is. rövidebb elévülésii időre gondol. A közgyűlés mellett így a szükségképeni szervei a részvénytársaságnak: az igazgatósáig, az igazgató-tanács és az állandó 'hites köinyiwti.zsgál'ók. Ez a rugalmas szervezet teszi szabaddá aiz utalt a nászVányjtársaság igazgatósági tagjait terhelő 'felelősség má.r általam említett individuaflizálásához. Az angoll Companies Act-'ban és bírói gyakorliatbaín a szélesen érvényesülő publicáuás \áís kötelező álíandjó felülvazsrgáü/at: az audit mellett és a felelősség mélyreható szabályozása mellett például szolgálhat s halsonló törvényalkotás és rajta kiépült bírói gya,korlat idővel talán minkéit is elvezérelhet az ígéret földijére, amikor a törvény és a bírói gyakorlat be fogja ér<ni a r. t. igaz<gatóisági tagjainál1 is: a daügentia quam in suis( rebus-posituÜatumávaL Ily rendszer mellett az angol részvényjog ma, beéri azzal, hlolgy a r. t. igazgatósági tagjaival s.zemben a felelősséjg mérve tekintetében nem köti magát sem a rendes kereskedő, sem, a rend^si kereskedő fokozottabb gondosságához, megelégszik a diligentia quam in auis rebus-sal; az igazgatónak tisztességesen (honestlly) kell eljárni, észszerű gondossáigot (reasonabltel care) kell kifejtenie, oly gondosságot, wmnő ren^ des embertől saját ügyeiben elvárható. Kötelességeinek teljesítésében olyan ügyességet kell kimutatnia, aminő az ő tudásiáviail és tiapa)s,ztaf lataival bíró szemiélytői észszerűen ellvárható. Felelős az igazgató a kötelességének elhanyagolása, elmulasztása következtében a részvénytársaságnak okozott káirért. Nem felelős az igazgató aaért a kárért, amedyet pusztán a megítélésben felmerült tévedés, félreismerés (mástakes or eworis of judyment) okozott a részvénytársaságnak. Az igazgató felelőssége a rászvénytársasáfeal szemben megállapítható akkor is;, ha ultra vires járt el. A gondatlanságból, kötél ess éigszegésből származó felelősség' alól az alapszabályok sem mentesíthetik aa igazgatót, mert a Oompianies Acft értelmiében ily rendelkezés semmis. A Companies Act a bíróságot feljogosítja arra, hogy meghatározott esetekben a vétkes, i-gaagtartót mefntesíthlesse a felelősség alóli. E szerint, ha a bírásáig úgy táplálja, hogy a vétkes igazgató tisztességesen és1 észszerűen (honestly and reasoonuaibly) járt el és hogy az eset összes, körülményeire fiifgyelemmfel mqgbocsájtható a gondatlanság vagy a vétkesség többi felsorolt esete (negl'igenoe, idefauft, breach <of duty, bneíach of trust) mentesítheti őt résziben vagy akár egészben a felelősség atfól & olyan feííléMek m^Jlett, aminőket megfelelőnek vél. A r. t. felszámolása során külörí eljárás147