Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 9-10. szám - A részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelőssége

A most idézett törvényszakaszok szemléjéből is kitűnik tehát* hogy az igazgatósági tagok e kötelezettsége és ebből folyóan felelőssége bifurkatív, — ez a kötelezettség egyrészt konkrét károkozástól független közjogi jellegű kényszerítő szabályok kontrolljában áll, — másrészt tartalmazza a magánjogi felelősséget, amelynek mérve és jogi előfeltételeit illetőleg törvény és bírói gyakorlat közt az idők során ellentét támadt, — így különösen a részvényes kártérítési követelésének el nem ismerései kérdésében, ugyanígy a hitelező követeléséneik szubszidiáriu£ •olta tekintetében, is Kuncz sízerint ez, a töcrvénymagyarázat inkább a német jog álláspontjának az elismerését, mint a Kt .189. §-ának hazai interpretációját jelenti. III. Az igazgatósági tagok felelősségének kérdése az utóbbi időben úgy * Magyar Jogászegylet hiteljogi szakicisztályában, mint a budlapiesti Ügyvédi Körben tartott sorozatos előadásokon, — azután a szaksajtó hasábjain s a részvényjogi javaslatra az érdekeltségek által adott észrevételekben beható és bő megvitatásban részesült. Idáig a felelősség mérve tekintetében különös tekintettel a K. T. 182. §-ában és a 187. §-á'ban foglaltakra, .amik közül az előbbi az ügyviteli teendőket utalja az igazgatóság hatásköréibe, — utóbbi pedig az insolvencia esetén követendő magatartást írja elő; a judikaturában két felfogás állott szemben: az egyik beérte a rendels kere\sMédö gondosságával, míg a másik ai fokozott kereskedői gomdoSsdg mértékét követelte meg, amely utóbbi felfogást élénken, tükrözi vissza a Kúria P. IV. 6940—1930. sz. határozata: amely szieirint az igazgatósági tagok a részvénytársaság vagyoni állapotát állandóan figyelemmel kísérni, annak alakulásáról időnkint az üzleti év folyamán m a szükséghez képest gyakrabban meggyőződést szerezni és mint idegen vagyon kezelésével megbízottak a társasági ügyek vezetésében ós ellenőrzésében a rendos kereskedő fokozottabb gondosságával tartoznak eljárni. Csak mint kuriózumot említem még, hogy van azonban a szakirodalomban olyan felfogás! iis (Kereskedelmi Jog, 1934 miájus 1-iki sízáma), amely az igazgatóság tagjaival szemben mértékül a rendes családapa gondosságának a kifejtését követeli meg és nem osztja .az ezzel ellenkező bírói gyakorlatot, támaszkodjék bár ez akár a rendes, kereskedő, — akár a rendes kereskedő fokozottabb gondosságára. EB a felfogás azután azz.al védi a maga álláspontját, hogy a K. T. 271-ik §-a a rendes kereskedőd gondosság előfeltételéül nemi a kereskedelmi minőséget, hanem csupán azt köti ki, hogy az ügylet, amelyből a kiötelezettség folyik arra nézve, aki azt köti, kereskedelmi ügyletnek mi— Ü. L. 1895:6; C. 3571/19905. K. T. 3. 135: CJ 957/907. J. 908. 16. sz.), wert az igazgatóság felelősségét csakis a társasággal és 3-ik személlyel szembea állapítja meg a 189. §. 141