Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)
1936 / 1-2. szám - A nemzetközi viszályok gazdasági háttere
de még egyre erősen szaporodik és megfelelő mértékben mérgesedik el feszítő ereje is. Nehezen számítható ki, hogy a feszülésnek mikor kell robbanáshoz vezetnie. De a nemzetközi viszályok kirobbanásának veszélye általában egyre jobban izgat bennünket. Nézzük már most, hogy melyek a túlnépesedésnek legveszélyesebben feszült területei, összehasonlítási alapul vegyük Magyarországot. Hazánk Európának aránylag sűrűbb lakosságú országai közé tartozik. Területének egy négyzetkilométerjére átlagosan 94 lélek jut. Ritkább lakosságú nálunk pl. Lengyelország, melynék népessége négyzetkilométerenként 83 fő, Franciaország 76-os népsűrűséggel, Szovjetoroszország 19-es és az Északamerikai Egyesült Államok 16-os sűrűségi számmal. Európának legsűrűbb lakosságú országai viszont kétszer, sőt háromszor is oly sűrű népességet mutatnak, mint Magyarország. Csak például említem meg Belgiumot, amely országban egy négyzetkilométeren átlagosan 266 lélek lakik, Hollandiát 232-es és Angliát 190-es lakossági sűrűségével. Mindjárt hozzá is fűzöm azonban, hogy ennek a három országnak túlnépesedése korántsem bizonyul nemzetközi veszélynek. Hiszen Belgiumnak Középafrikában, Hollandiának pedig Keletázsiában hatalmas kiterjedésű gyarmatai vannak, amelyek többé-kevésbé könynyen szívják fel az aránylag kicsiny anyaországok munkafeleslegét. A Britt Világbirodalomnak pedig oly részei is vannak, amelyekbe megfelelő gazdasági szervezkedés mellett könnyen vándorolhatna ki Angliának, Skóciának és Írországnak akár egész lakossága is. Ilyen területek pl. Kanada vagy talán még inkább Ausztrália. Ausztrália még mai öntöző berendezései mellett is könnyen tudna 100 millió embert táplálni. Tényleges lakossága pedig mindössze 6 és fél millió. Angliát tehát ugyancsak nem kell a túlnépesedés veszélyeitől féltenünk. A közvélemény sokat emlegeti még Kma túlnépesedését is. Ez sem oly súlyos, mint amilyennek a hozzá nem értő gondolni szokta. Igaz, hogy a hatalmas Kínai Birodalomnak igen sűrű lakosságú tartományai is vannak. Velük szemben azonban aránylag ritkább lakosságú tartományok állanak, amelyek szükség esetén fel tudják még szívni a népesebb országrészek fölöslegét. Ezt a belső vándorlást az is nagyban könnyíti, hogy a kínai többnyire igen jól tud alkalmazkodni az éghajlatnak és az életmódnak legkülönbözőbb árnyalataihoz. Van azonban három oly nagyhatalmi ország, aimieilyinleík túlnépesedése súlyos nemzetközi gazdasági problémát jelent és amely éppen ezért a jövőben is sok fejtörést fog még okozni a világgazdasági egyensúly védelmezőinek. Japánra, Németországra és Olaszországra célzok. Első ránézésre talán meglepő, hogy átlagban egyikük sem mutat valami túlmagas népsűrűségi számot. Mindhármuké 130 és 140 között helyezkedik el, tehát sokkal alacsonyabb, mint akár Belgiumé, akár Hollandiáé, akár pedig Angliáé. Olaszország lakossági sűrűsége négyzetkilométerenként 133 lélek, Japáné 135, Németországé 140. Amint látjuk, megközelítően egyenlő fokon helyezkednek el. önmagukban ezek a számok semmit sem mondanak még. Fenyegető tartalmat csak akkor nyernek, ha két további megfontolást kapcsolunk hozzájuk. Az egyik az, hogy mindhárom ország lakossága aránylag erős ütemben még egyre szaporodik, a másik 5
