Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 9-10. szám - Összehasonlító szemelvények az osztrák és a magyar polgári perjog köréből. [3. r.]

nak fenn eltérő rendelkezések, amelyek sok tekintetben arra is visszavezethetők, hogy mindegyik törvénykönyv, az azonos elvi elgondolások aoelllett is, a részletek kidolgozása tekintetében kénytelen volt alkalmazkodni a saját állami, első sorban is a közigazgatási berendezéséhez, ami éppen a kézbesítésnél, annak a közigazgatással való kapcsolatánál fogva igen jelentős szerepet játszik. Valamint nagy jelentőségül bír e tekintetben az illető állami földrajzi helyzete, a közlekedés fejlettsége és megbízhatósága is. így az osztrák jog szerint a kézbesítés tengelyében — mint a fentiekből is kivehető — a posta áll. — Míg a magy. Pp. szerint a posta iakább csak kisegítő szerephez jut. A magy. jog szerint a kézbesítéseknél a posta a következő esetekben játszik szerepet. A) A Pp. 155. §-a értelmében postára egyszerű küldeményként történő feladással válik befejezetté a kézbesítés, ha a kézbesítési megbizott, vagy a per vitelére meghatalmazott fel nem található. — B) Ajánlott leméiben kézbesít a posta a Pp. 151. §. 2. bek. aJapján kibocsátott 42.300—1914. I. M. sz. rendelet (Rend.) 60. §-a nzerint többek közt: 1. a kézbesített irat letételéről' szóló értesítvényt az ismeretes helyen távollevő félnek; 2. az ügygondnok nevezésről és a keresetlevélnek az ügygondnok részére történt kézbesítéséről szóló értesítést az alperesnek; 3. lakás, más helyiség, vagy terület bérletére vonatk. felmondásnak vagy felhívásnak ügygondnok kezéhez töirtént kézbesítéséről szóló értesítést annak a félnek, aki ellen a felmondást, vagy felhívást intézték; 4. az előkészítő iratot ügyvédek egymás közt; 5. a felebbezésre ós felülvizsgálatra beadott válasziratának (1. Te. 28. rs-ítl) az ellenfél részére kézbesítendő példányait; 6. bűnügyben a kézbesítő irat kifüggesztéséről szólói értesítést az érdekeltnek, kivéve a terhejtet; 7. végre mindazokat az iratokat, amelyekre a kézbesítésnek <iat a módját külön törvény, vagy külön rendelet alapján a bíró elrentieli. — A bírósági iratot tartalmazó ajánlott levelet a postai kézbesítő a címzetten kívül mindazoknak átadhatja, akiknek a posta szabályai szerint ajánlott levelet átadni szabad. (Rend. 61. §.) C) Végül a posta térti vevényes ajánlott levélben is kézbesíthet. Ez azonban csak az érdekelt fél kérelmére és költségére mehet végbe. Ilyenkor a kiadmányozó' kezelő az iratot borítékba zárja, térti vevénnyel fcdszereli s a kérelmezőnek átadja, ha nincs jelen, akkor részére rendes módon kézbesítteti. A fél a levelet bérmentesítve ajánlottan postára adja. get tesz „Zustellung im Parteibetriebe" (a szabály) és „Zustellung im Amstbetriebe" (a kivétel) között'. Sőt Sperl (i. m. 759.) arra az álláspontra helyezkedik, iiogy az osztrák ZPO.-ban a kézbesítések terén kizárólag1 az offticialitás áll fjeim, mert az ügyvédek közötti kézbesítés (ZPO. 112. §.) esetében is a kézbesítő ügyved csak a bírónak „önkéntes segédkező szerve", aki „sich zur Besorgung der Snstellung bei Gericht béreit erklárt hat." Ezt a felfogást lehetne alkalmazni a magy. Pp.-re is, kivéve a 199. §-t, amely az előkészítő iratok tekintetében ügyvédeknek egymásközti kézbesítését obfigative előírja. Itt tehát elvitathatatlan a kötelező „Partreibetrieb". 133