Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 9-10. szám - Összehasonlító szemelvények az osztrák és a magyar polgári perjog köréből. [3. r.]

A posta térti vevényes bírósági levelet mindig csak a címzett saját kezéhez kézbesíthet. A pöstai kézbesítő pótkézbesítést nem foganatosíthat és sem letétellel, sem kényszerrel nem kézbesíthet. (Megtagadás esetén a postahivatal gondoskodik a levélnek kényszer utján való kézbesítéséről.) (Rend. 53—56. §§.) Mint látható — az előbb ismertetett osztrák jogszabályokkal öszszehasonlítva, a kézbesítésre vonatkozó magyar rendelkezések a postát jobbára csak kisegítésként, mellékaktusok teljesítésére veszik igénybe. Vagyis a mai jelentőségéhez mérten nem a megkívánt módom és méHékben. — A magy. kir. posta annyira bevált intézmény, hogy ma már teljes, nyugalommal be lehet őt állítani a kézbesítési tengelyébe, mint a legfontosabb szétreped; vivő kézbesítő szervet. Ez jelentené egyrészt a postai szervezet további megfelelő kihasználását, másrészt pedig — a kifogásalan és gyors működés folyán — a polg. peres eljárás meggyorsulását is. Egyébként az osztrák postának a kézbesítések terén betöltött fon'os szierepét mutatja az isi, hogy — bár osztrák területen eszfcözlendő kézbesítések végett a magy. bíróság a postai utat fel nemi használhatja, hanem csak az illetékes osztrák bíróságot keresheti meg; mégis az osztrák bíróság, ha csak a magy. bíróság megkeresésében ezt kifejezetten ki nem zárta, posta útján eszközölheti a kézbesítést, mely esetben a magy. bíróság által küldött vétbizonyítvány helyett, az osztrák postai térti vevény bizonyítja a kézbesítést. (27.881—1877. I. M. SE. r.) Jelentősebb szerepet juttat az osztrák Pp. a kézbesítési megbízotti intézménynek is, mikor bizonyos esetekben (különösem pertársaság, mellékbeavatkozás stb. esetében) obligatív intézménnyé teszi. (ZPO. 95. —98. §§.) A magyar jog a polg. per rendes eljárásánál egyáltalában nemi, különben pedig igen ritkán írja elő kötelező módon kézbasí'iési megbilzott megnevezését. (Váltóper; külföldön lakó szabadalom-tulajdonos pere az 1895:37. tc. 15. §-a értelmében.) Kétségtelen tény, hogy az osztrák álláspont a peres eljárás lebonyolításált könnyebbé, egyszerűbbé és gyorsabbá teszi, de viszont súz is igaz, hogy a perben szereplő egyéneket az érdemre ki nem ható ténykedéssel kapcsolatban kötelezettséggel terheli meg. (A felet a perben amúgy is terhelő számos; kötelezettség még eggyel szaporodik!) Érdekes megemlíteni, hogy a kereset kikézbesítésének ismételt sikertelen megkísérlése után a magyar és osztrák jog a következmények levonása tekintetében eltér egymástól. Az osztrák Pp. ilyenkor a letétellel való kézbesítéshez (ZPO. 106. és 104. §§.), míg a magyar Pp. a pótkézbesítéshez folyamodik. (Pp. 163. §.) Az osztrák egyszerűbb és következetesebb, a magyar praktikusabb és ha a Pp. 163. §-ának utolsó bekezdése is figyelembe jön (kérelemre kinevezendő! ügygondnok részére kézbesítés és alperesnek ajánlott levélben értesítés), akkor biztonságosabb is. Szóvá kell még tenni az ügyvédek egymásköizötti kézbesítését} is. 134