Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 9-10. szám - Összehasonlító szemelvények az osztrák és a magyar polgári perjog köréből. [3. r.]

összehasonlító szemelvények az osztrák és a magyar polgári perjog köréből (Folytatás,) 3. A kézbesítés1) I. Az osztrák polgári peres eljárásban is a kézbesítés főképen bí­rósági iratoknak írásbeli közlése a címzettel, a közlés megtörténtének igazolása mellett, ami rendszerint vétívvel (Zustellungsschein) törté­nik. (ZPO. 110. §.) A kézbesítés, annak mikéntje és ellenőrzése (bel- és külföldön) hivatalból történik (ZPO. 89. §.), még az ügyvédi kényszer alá eső perekben is, (a ZPO. 112. és 113. §§-ainak jelentéktelen elő­írásaitól eltekintve), nem pedig ügyvédek által, vagy az; ő közvetítésük­kel. A kézbesítés időpontja tehát nem függ sem a fél, sem az ügyvéd tevékenységétől s így ők a jogorvoslati haláiridő kezdetét nem befo­lyásolják. Osakjis a (bizonyítás íelvételt elrendelő' megkeresésnek Ausztrián kívül való kézbesítése engedhető át kérelemre a bizonyító félnek. (ZPO. 283. §.) Kézbesítő köizegek belföldön: a posta, a bíró­ság belátása szerint a bírósági szolgák és a községi elöljáróságok megfelelő szervei (a bíróságok, 111. a községek területén bélül). (ZPO. 88. §.) A területenkívüliséget élvezők és hozzátartozóik részére a kéz­besítés a szövetségi kancellári hivatal (külügyi osztálya) közvetíté­sével történik. Ha a kézbesítésnek ez a módja a konkrét esetben nem lehetséges, akkor az kérelemre kirendelt gondnok kezéhez történik, aki azután a teirületenkívüli jogot élvezővel érintkezésbe lépni köteles, die a joghatály már a gondnok kezéhez eszközölt kézbesítéstől számít. (ZPO. 119. §.) Külföldön ellenben nem az osztrák posta kézbesít (ha csak külön­legesen nincs megengedve, mint pl. Nagybritanniában és Írországban) ; hanem a ZPO. 121. §-a és az 1928. IV/2.-án kelt rendelet (JustMABl. 7. sz.)2) értelmében a külföldi hatóságok, rendszerint a külföldi bírósá­gok. (Mint pl. Magyarország, Németország, Svájc, Jugoszlávia és Csehszlovákia területén.) Ha perben résztvevő több személynek egy közös (törvényes, vagy szerződéses) képviselője' van, elegendő őhozzá egy példánnyal kézbe­síteni. Amennyiben egy személynek több kézbesítésre alkalmas képvi­selője van, elegendő a joghatályos kézbesítéshez, ha ezek közül az 1) Az 1. cikik 1. jegyzetében megemlített általános jellegű munkákon kívül még szükségesnek látszik megemlíteni: Pollak, Das Zivilprozessreeht in Öster­reich, (Leske— Leovenfeld, Der Ziviltprozess in den europáisohen Staaten u. ihren Kolonien e. gyűjteményében), Berlin, 1930.; — Krautmaiin, Zwischenstaatlicher Rechtshilfeverkehr, 1929'.; — Meili—Mamelok, Das internat. Privát- n. Civil­processreeht auf Grund der Haager Konvention, 1911.; — Pap J., A jogsegély, kü­lönös tekintettel a nemzetközi vonatkozásokra, Jogtud. Közi. emlékkönyve, 1916, 485-^516. 2) Amtsblatt des Bundesministeriums für Justiz. 127

Next

/
Thumbnails
Contents