Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 9-10. szám - Összehasonlító szemelvények az osztrák és a magyar polgári perjog köréből. [3. r.]

egyiknek egy példányt kézbesítenek. (ZPO. 90. §.) Ez, a rendelkezés nem vonatkozik azonban a kézbesítési megbízottakra, mert a közös kézbesítési megbízott részére annyi példánnyal kell kézbesíteni, ahány megbízó van. Az irat mellékleteiből azonban elegendő egy-egy példány. (ZPO. 94. §.) A kézbesítő Sizemélylek magatartása tekintetében el­hangzott panaszok tárgyában a bíróság intézkedik. (ZPO. 91. §.) Tényleges szolgálatot teljesítő katonai és csendőrségi (rendőrségi) legénységi állományba tartozó személyek részére a kézibesítés a leg­közelebbi felettes parancsnokság útján történik.3) — Katolnai, vajsy katonailag megszállott épületiékben a kézbesítés; az épület parancsno­kánál történt előzetes felmutatás mellett és az általa kirendelt ka­tonai személy közbejöttével történik. A tiszti állományú, vagy ezek­kel hasonló tisztviselők részére az idézések kézbesítése a most előadot­tak szerint rneigy végbe, egyéb iratok kézbesítése azonban közvelenül történik. (ZPO. 92. §.) A kézbesítés helye belföldön a címzett lakóhelye, vagy üzlethelyi­sége (iroda, munkahely; ügyvédeknél és közjegyzőknél csak ez utóbbi). Ha a címzettnek sem lakóhelye, sem üzlethelyisége nincs: — ebben az esetben ott lehet kézbesíteni, ahol a címzett található, különben pe­dig más helyütt való kézbesítés csakis a címzett beleegyezésével esizkö­zölhető. (ZPO. 101., 109. §§.) Ha azonban lakóhelyét, vagy üzlethelyi­ségét megváltoztatná anélkül, hogy azt a bíróságnak bejelentené, a kézbesítés az előbbi lakóhelyen, ill. üzlet(irod!a) helyiségben eszközöl­hető. A külföldi kézbesítés helyét a külföldi „lex fori" határozza meg. II. A kézbesítés az átvételi rendszer (Empfomgstheorie) szabályai szerint történik, amely azonban többféle alakisághoz van kötve. A kézbesítések történhetnek a címzett saját, vagy cégvezetője ke­zéhez, a félnek már bejelentett perbeli-, vagy kézbesítési meghatalma­zottjának (Zustellungsbevollmáchtige) kezeihez. (ZPO. 93., 94., 106. §§.) A címzett saját kezéhez való kézbesítés (a kézbesítés szigorúbb alakja) csak azokban az ese'ekben történik, amelyekben azt a törvény külö­nösen előírja. (Mint pl. a keresetnek az alperes kezéhez történő kézbe­sítése; ingatlanokra vonatkozó fölmondásnak kézbesítése annak kezéhez, akinek felmondanak; okiratok alapján kibocsátott fizetési meghagyá­soknak kézbesítése, stb.) Szabályként (mint pl. az ítéleteknél), iá törvény megelégszik a pót­kézbesítéssel (Ersatzzustelhmg;*) a kézbesítés enyhébb fajtája), amely 3) A ZPO. 92. §-a forradalomig a katonai személyeket a következőkép ne­vezte meg: „...in aktiver Dienstleistung stehende Personen des Mannschafts­standes des Heeres, der Kriegsmarine und der Landwehr..."' Az 1920 márc. 18­iki Wehr. G. (StGBl. 122. sz.) 8. és 16. §-ai, valamint az 1921 ápr. 28-iki Wehr. G. Nov. (BGB1. 248. sz.) értelmében a fentiek helyett a következő megjelölések használandók: — Heeresangehörige des Prásenzdienstes und die aktiven Bundes­angestellten der Heeresverwaltung. (Soweit sie dem ehemaligen Mannschaftr­stande entsprechen.) 4) Pollak (Leske—Loewenfeld) i. m. 193. 128

Next

/
Thumbnails
Contents