Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 7-8. szám - Összehasonlító szemelvények az osztrák és a magyar polgári perjog köréből. [2. r.]

(L. Gottl szerkesztésében az 1903. I. 477.; Faíbinyi szerk. a IX. 1821.; Térffy szerk. az I. 289. számú, a kúria, ill. az ítélőtáblák által felülvizsgálati ügyekben hozott határozatokat s végül a bpesti tábla 1897. 1. 11. sz. felfolyamodási ügyben hozott határozatát.) ad II. — Az osztrák polg. perjogban az ú. n. Rubrik, vagy Aus&nschrift általán osságten megfelel a magyar felzetnek. Az osztrák jog szerint az első Geriehtsentlastungsnovelle (1914 jún. 1.) és azi ezzel kapcsolatos 1914 jún. 2-iki miniszteri rendelet (RGB1. 125. sz.) óta két fajta felzet van. (1. Eifnfache Aussenschrift. 2. Rubriken, als gekwrzte Ausf értig umgen.) Az utóbbi a magy. jog szerinti „felzettől" aibban különbözik, hogy ennek a szokásos kellékeken kívül az írásibeli beadványban közölt kérelem szószerinti másolatát is tartalmaznia kell. Ezt a fenti rendeletet és az 1920. márc. 23-iki „Vollzugsanweisung" (StGBl. 143. sz.) érteiméiben egyes a végrehajtási jogban, valamint a peres eljárásban a pénz fizetése és ingó kiadása iránti pereknél, főként pedig az eljárás különös nemeinél szokásos írásbeli beadványoknál lehet használni. Praktikus mivolta kétségtelen. Említésre méltó, hogy az osztrák jogban a saját pertárs, valamint a saját és az ellenfél mellékbeavatkozója csak felzet almkjában nyer tudomást a fél írásbeli beadványairól, ami a nevezettek perbeli jogállását tekintve, nem egészen helytálló rendelkezés.4) (V. ö. a magy. Pp. 79 §-ával és a 88. §. Il.-vel.) Ugyancsak helyesebb álláspontot képvisel a magy. Pp. 140. §-ának III. bekezdése, mikor az előkészítő irat kijavításiára való megidézést csak akkor engedi meg, ha a fél helyben lakik, holott az osztrák ZPO. 85. §-a ezt minden területi korlátozás; nélkül teszi. Az írásbeli beadványok tartalmi korlátozására az osztrák perjog kezdettől fogva (ZPO. 78. §.) ad intézkedéseket, míg a magy. jogban idevágóan az előkészítő iratokat illetően csak a Te. (1930:34. tc.) 14. §-ában találni rendelkezést. — Viszont az előkészítő iratok számbeli korlátozásáról a magy. jog a Ppn. (1925:8. tc.) 4. §-ában gondoskodik, míg az osztrák jogban ezirányban nem található intézkedés.5) ad III. — A ZPO. 86. §-ához hasonló közvetlen intézkedés, vagyis olyan, amelyek a kellékeknek megfelelő, de tartalmilag a bíróság, vagy az üggyel vonatkozásban lévő valamely személy megsértését magában foglaló irat kapcsán szükséges megtorló intézkedésekről szól, a magy. Pp. idevágó helyén nem található fel. — És pedig ez a megtorló intézkedés nem áll egyébből, mint az ú. n. rendbüntetés kiszabásából, amely ügyvédékre és helyetteseikre (közjegyzőkre és helyetteseikre, valamint hivatásuk körében eljáró közhivatalnokokra) vonatkozóan pénzbírság 4) Sperl i. m. 246. 5) Az írásbeli beadványok tartalmi és számbeli terjedelmével részletesebben foglalkozik Szepesváraljai Haendel, A perbeli cselekmények koncentrációja c. dolgozata. Miskolci Jogászélet Könyvtára. 83. sz., 1932. Egyébként a Ppn. 5. §-a a j'árásbírósági eljárásban is engedélyezi az előkészítő iratokat, a Te 15. §-a azonban már ezt lényegesen korlátozza. 120