Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 7-8. szám - Összehasonlító szemelvények az osztrák és a magyar polgári perjog köréből. [2. r.]

előkészítő iratokra vonatkozó) egyes rendelkezések pedig az érdemleges tárgyalás előkészítésével kapcsolatos szabályok közt találhatók fel, stb. Az írásbeli beadványok, ill. az ezeket esetleg helyettesítő jegyzőkönyvek különböző célokat szolgálnak. Amennyiben a szóbeli tárgyalás előkészítését célozzák, akkor a törvény megjelölése szerint (ZPO. 78. §.) előkészítő irat a nevük. Ezek között azután van olyan is, amely nemcsak a szóbeli tárgyalást kéisiziíti elő, hanem ezen túlmenően a per lebonyolítására és eldöntésére irányadó, olyan foganatosításra váró perbeli cselekményt tartalmaz, amely épp ezért a (kimenetelre elhatározó jellegű. Ezeket az osztrák (német) perjogi irodalom meghatározó (bestimmemde) írásbeli beadványoknak nevezi.2) Az osztrák Pp. 74—77. §-ai az írásbeli, beadványok legáltalánosabb kellékeivel foglalkoznak; a 77—82. §§. pedig elsősorban az előkészítő iratokra vonatkoeó szabályokat tartalmazzák, — továbbá a 84. és 85. §§. az írásbéli beadványok hiányainak pótlásáról, a 86. §. pedig a kellékeknek megfelelő, de tartalmilag a, bí'róság, vagy a perrel vonatkozásban lévő valamely személy megsértését magában foglaló irat kapcsán .szükséges megtorló intézkedésekről szól. Egyébként megállapítható, hogy az iratok alaki és tartalmi kellékeit illetően a magyar és az osztrák polg. perjog nagyjából hasonlóan intézkedik. Az osztrák perjog határozottan a kor szellemét megértően kezeli azokat az írásbeli beadványokat, amelyeket távirat útján adnak be. Ez u. i. általában megengedett, különösen a felebbeziésekre, felülvizsgálatokra és felfolyamodásokra vonatkozóan. (Gerichtsorganisations gtz. 89. §.) Mindazonáltal ezeket a beadványokat később (3 napon belül) valóságos iratok alakjában, az előírt kellékeknek megfelelően meg kell ismételni, vagy az ügyviteli szabályok (GescháftsO. 97. §.) szerint előírt módon a ZPO. 81. és 85. §-aival történő vonatkozásban a hiányokat ki kell küszöbölni, ha a távirat nélkülözi az írásbeli beadványra előírt lényeges követelményeket. Ha ez a kellő időben be nem következik, akkor a bíróság a befutott táviratot egyáltalában nem veszi tekintetbe. A most vázolt táviratban történő benyújtás általános és joghatályos előfeltétele azonban az, hogy se a fél, sem pedig annak meghatalmazottja ne lakjék az, illető bíróság székhelyén, sem pedig az illetékes törvényszék területén (im Sprengel des übergeordneten Gerichtshofes erster Instanz), mert különben távirati úton csak úgy lehet eljárni, ha a sürgönynek írásbeli beadványban való megismétlése, ill. a hiányok megfelelő pótlása az eredetileg fennálló határidőn belül történik. (GeischáftsO. 98. §.)3) Ezzel szemben a magy. polg. perjog szerint távirati kérelmek és nyilatkozatok a peres eljárásban rendszerint tekintetbe nem vehetők. 2) Pollak i. m. 459.; — Neumann i. m, 608.; — Sperl (i. m. 248—250.) ezen felül még további felosztásokat alkalmaz,. Őszerinte — Einfache, Bestimmendc, Mitteilende, Vorbereitende Schriftsátze — léteznek. 3) Neumann i. m„ 615.; — Sperl i. m. 248.; — Seidl i. m. 119