Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 7-8. szám - Összehasonlító szemelvények az osztrák és a magyar polgári perjog köréből. [2. r.]

beavatkozóját, stb. A másod példányokhoz természetesen az irat mellékletei másolatban szintén csatolandók, amelyeknek a bíróságnál viszszatartott eredetijét (Urschriften von Belegen) kívánatra az ellenfél mindenkor betekintheti. (ZPO. 80., 81. §§.) A fél köteles az általa hivatkozott & birtokában lévő okiratot az ellenfél kívánságára három napon belül, az ellenfél értesítésétől számított három napi időre, amely határidőt szükség esetén a bíróság jogorvoslattal meg nem támadható végzéssel megrövidíthet, betekintés és esetleges másolat vétel végett a bíróságnál letenni. (ZPO. 82. §.) Ügyvédek eredeti okiratok betekintését közvetlenül egymás közt is foganatosíthatják elismervény adása1 mellett. A visszaszolgáltatásban késedelmes ügyvédet kérelemre a bíróság előzetes szóbeli, vagy írásbeli meghallgatás után nyombani végrehajtás mellett haladék nélkül viszszaadásra kötelezheti. (ZPO. 83. §.) III. Amennyiben a törvény (ZPO.) máskép nem intézkedik, a bíróság hivatalból köteles a benyújtott irattal kapcsolatos minden olyan alaki hibának a kiküszöböléséről gondoskodni, amely az irat rendes ügykezelését hátráltatná; — vonatkozik ez különösen arra, ha a ZPO. 75. és 77. §-aiban előírt kellékeket érte sérelem, vagy ha a kellő számú példány, vagy felzet hiányzik. Valamely jogorvoslatnak helytelen megnevezése aizonban nem lényeges, ha egyébként maga a kérelem világosan felismerhető. — A hibák kiküszöbölése végett a fél megidézhető, vagy pedig a hibákra és a pótlásra való utalás mellett a bíróság az iratot visszakézbesíti és ugyanekkor ha az irat benyújtása határidőhöz kötött volt, többé1 már meg nem hossz albbítható póthatáridőt tüz ki. A póthatáridő betartása esetén az irat benyújtását úgy kell tekinteni, mintha az az első beadás napján történt volna. A bíróság ezirányú végzései ellen külön jogorvoslatnak nincs helye. (ZPO. 84., 85. §§.) A bíróság arra a félre, aki valamely iratban a bíróság iránti köteles tiszteletet, vagy az ellenfelet, képviselőt, meghatalmazottat, tanút, vagy szakértőt megsérti — a netaláni bünfenyítő eljárás megindításának épségben tartása mellett — rendbüntetést (Ordnungsstrafe; ZPO. 220. §. — 1. később!) szabhat ki. Hasonló okokból az iratot aláíró ügyvéd qllen is pénzbírság (Ordnungstrafe; ZPO. 220. §. III. -1. később!) kiszabásának lehet helye. (ZPO. 86. §.) ad I. — Rendszertani szempontból az osztrák Pp. helyesen jár el, amikor a per írásbeli beadványaira vonatkozó általános szabályokat külön összefoglalva önállóan állapítja meg. - A fenti szemszögből tekintve, a magy. Pp.-nek kétségtelenül legalább is szépséghibája, hogy ennek a kérdésnek nem szentel önálló részt, hanem az írásbeli beadványokra vonatkozó rendelkezéseit elszórtan, egyéb eljárási szabályok kapcsán teszi meg. így pl. általában az írásbeli beadványok kellékeit jórészben a keresetlevélre megállapított szabályiokra valói utalással (Pp. 129., 133., 134. §§.) „A szóbeli tárgyaláson kívül előadható egyéb kérelmek és nyilatkozatok kellékei" cím alatt, (Pp. 136., 137., 138. §§.) mintegy a keresetlevéllel egybeolvasztva tárgyalja le; — valamint (az 118