Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 7-8. szám - Összehasonlító szemelvények az osztrák és a magyar polgári perjog köréből. [2. r.]

kalmazásban lévő egyénekre, akik félkénti minőségben a ZPO. 28. §-a értelmében ügyvédi kényszer esetén is előadói képességgel bírnak.) (ZPO. 75. §.) Az iratokban röviden és; áttekinthetően meg kell jelölni azokat a tényeket, amelyek az előadott kérelmeket megalapítják és ha bizonyításra, vagy valószínűsítésre volna szükség — a bizonyítékokat és a valószínűsítés eszközeit is közölni kell. (ZPO. 76. §.) — Ha aia iratban előadott kérelem szóbeli tárgyalásra kerül, elegendő az okiratokat másolatban mellékelni és ha az okiratniak csak egyes részei jönnek tekintetbe, akkor elegendők a megfelelő részek szabályos kivonatai. Ha az okirat terjedelmes, vagy az ellenfél előtt ismeretes, megfelel tüzetes körülírás mellett annak betekintésre, ill. - a bíróság kötelezése esetén felmutatásra való felajánlása is. Ha a [hivatkozott okirat nincs a fél birtokában, meg kell neki jelölnie, hogy az miként szerezhető be. (ZPO. 77. §.) II. A íszóbeli tárgyalást „előkészítő iratoknak" a most közölt követelményeken kívül még tartalmazniok kell: — 1. a fél indítványait (Antráge; — kérelmeit), amelyeket a szóbeli tárgyaláson előadni szándékozik; — 2. azoknak a ténykörülményeknek az előbb előadottak szerinti (ZPO. 76. §.) megjelölését, amelyekre a fél indítványainak (kérelmeinek) megalapításánál és az ellenfél indítványai (kérelmei) elleni nyilatkozatainál a szóbeli tárgyaláson hivatkozni akar, valamint az idevonatkozó bizonyítékok felsorolását is; — 3. az ügy állása szerint a fél nyilatkozatait az ellenfélnek az előző iratában lefektetett tényállításai valóságáról, helyességéről és teljességéről és az ellenfél részéről megjelölt bizonyítékok megengedhetőségéről. Jogszabálymagyarázatok és a tényállítások valóságára, valamint hihetőségére, vagy a felajánlott bizonyítékok bizonyító erejére vonatkozó fejtegetések az előkészítő iratba nem veendők fel. (ZPO. 78. §.) Amennyiben pedig a jegyzőkönyvbevétel megengedett, ezt az iratokra előírt szabályok szerint kell intézni. (ZPO. 79. §.) Minden beadványnál az ielső példány (Ursehrift) a bírósági iratoknál marad. Ha a példányok szövege közt eltérés mutatkozik, az első példány lesz a mértékadó (autentikus). Az első példányon felül másod, harmad, stb. példány (Gleichschrifen; gleichlautende Ausfertigungen des Schriftsatzes) annyi készítendő és kézbesítendő, ahány ellenfél van. (ZPO. 80. §.) Közös meghatalmazott esetén elegendő egy példány kézbesítése a közös meghatalmazott részére. Másod példányok készítésének csak indítványt, nyilatkozatot, előkészítést tartalmazó iratoknál van helye, de nem szükséges, csupán a bíróság rendeltetésére szóló közléseknél, amelyek az ellenfél perjogi, vagy anyagi jogi helyzetére befolyással nincsenek. (Pl. megidézendő tanú új lakcímének a bejelentése.) — Azon felül a konkrét esetnek megfelelő számban az irathoz felzetet (Rubrik; Aussenschrift) is kell szabályként készíteni, amelyen a beadás tényéről és a bírói eiintéizésről értesítik a per „többi" szereplőjét, mint pl. magát az irat beadóját, a saját pertársat, a saját és az ellenfél mellék117