Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 7-8. szám - Összehasonlító szemelvények az osztrák és a magyar polgári perjog köréből. [2. r.]

számláló családok 1930. évi teljes számát e szerint 300.000—350.000nél többre alig becsülhet jük.í8) A sokgyermekes családok védelmié szempontjából a népességpolitikai munkának már ez az egyetlen nyers adat is értékes bázisa, kiindulópontja lehet. Thirring Lajos dr. összehasonlító szemelvények az osztrák és a magyar polgári perjog köréből 2. Az írásbeli beadványok a polgári perben1) I. A ZPO. rendelkezései előírják, hogy a felek a bírósággal mikor érintkezhetnek szóbelileg és pedig ilyenkor kötelező a szóbeliség, amely kizár minden más érintkezési formát. — A többi eseteikben azután a felek nyilatkozataikat és kérelmeiket iratokban (írásiban) is éis — — amennyiben a törvény megengedü — jegyzőkönyvbe vétel útján is megtehetik. Még pedig szóbeli tárgyaláson kívül indítványok, kérelmek, vagy közlések előadása a ZPO. 74. §-a szerint iratok (Sehriftsátze) révén történik, amennyiben a törvény jegyzőkönyvbe vételt nem enged meg. Az iratoknak általában a következő kellékekkel kéli rendelkezni ök: 1. A bíróság megnevezése, a felek neve (család és keresztnév), foglalkozása, lakhelye: (címe), perbeli állása és a per tárgyának megjelölése. 2. A mellékletek megjelölése és száma, valamint, hogy eredetben vagy másolatban nyertek-e csatolást. — 3. A fél isajátkezü, vlagy törv. képviselőjének, vagy meghatalmazottjának aláírása; azokban a perekben, amelyekben ügyvédi kényszer áll fenn, az ügyvéd aláírása. (Természetesen ez az utóbbi intézkedés nem vonatkozik azokra az ügyvédekre, közjegyzőkre, valamint bírói képesítéssel bíró és bíróságnál tényleges al18) A családi kötelékből bármily okból kivált egyének („gyermekek") levonása után ez a szám persze elég szembetűnően megcsökkenne; a család fogalmának megtágítása (a vérszerinti törvényes leszármazottakon kívül egyéb „családtagok" beszámítása) esetében természetesen lényegesen megnagyobbodnék a sokgyermekes famíliák száma. 1) Az 1. cik'ki 1. jegyzetében megemlített általános jellegű munkákon kívül még szükségesnek látszik utalni a következő művekre: — Klein,) Vorlesningen, 132.; — Beisser, Über die Forrn der Schriftsátze, Gr. Z., 1897.; — Porzig, Habén die Gerichte Ordnungsstrafgewalt bei Ungebührlichkeiten in Schriftsátzen der Anwáltef — Deutsch. Jur. Zeit., 1904., 4. sz>; — Seidl, Über telegraphische Eingaben, Právní'k cseh folyóirat, 1898. (Német nyers ford. nyomán.) 116