Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 7-8. szám - A sokgyermekes férjes nők száma az 1930. évi népszámlálás szerint

ban a sokgyermekes családok védelmének a problémája magaslik ki. Elméletileg kétségtelen ugyan, hogy a családvédelem frontján a gyermekszám emelkedésével, a születések sorszámával párhuzamosan haladó, lépcsőzetes megoldás az egyedül igazságos és egészen célravezető, a népes családok támogatása és gondozása viszont már csak népesedési jelentőségüknél fogva isi külön( lapra tartozó, sorolnkívüli feladat. Talán nem hiba tehát, ha ehelyütt elsősorban ennek a részletproblémának feltárására törekszünk. Minden népességpolitikai próbálkozás ingatag talajon mozog, ha statisztikailag nincs kellően megalapozva. A sokgyermekes családok ügyének esetleges — és régóta esedékes — felkarolásánál is szükség lesz tudni, hogy mekkora és milyen összetételű az érdekelt népréteg. Ennek a kérdésnek a népességtudomány szempontjából ugyancsak na.gy a jelentősége; de gyakorlati fontossága még nagyobb, hiszen napjainkban: a gyermektelen és a kiscsaládtok számának túlságos előtérbenyomulása idején szinte már ott tartunk, hogy legyedül a, sokgyermekes családok nemzetfenntartó ereje óv meg a népesedési mérleg felbillenésétől és biztosítja — egyelőre legalább — a népességnek nemcsak fennmaradását, hatnem fejlődésiét is. A sokgyermekes családok számbavételét több statisztikai adatgyűjtés teszi tehetővé. Az idevágó ismereteknek elsősorban a. népmozgalmi és a népszámlálási adatgyűjtések a kicsesbányái.4) Ezúttal a statisztika sugárkévéjét csupán az utóbbira: a népszámlálás 'nyújtotta anyagra irányítjuk. Itt is csak a felületen szánthatunk végig és csupán a kiemelkedőbb eredményeket és tényeket érinthetjük. A részletek iránt érdeklődő az 1930. évi népszámlálás adattárából5) egészítheti ki adatközléséinket, míg a felvétellel kapcsolatos elvi és egyéb kérdéseket illetőleg más helyt megjelenő cikkünkre6) utalunk. Néhány bevezető megjegyzést azonban itt sem hagyhatunk el. Az 1930. évi népszámlálás házas termékenységi feldolgozása foglalkozási csoportosításban, azon belül pedig egyrészt vallás és magyar anyanyelv szerint, másrészt kettős összevetésben: a kor és a házasságtartam kombinációjában ad számot, de csak a, férjes nők gyermeklétszámáról. Ez az adatanyag egyszersmind a; család struktúrájáról ás képet rajzol, amennyiben nemcsak a férjes asszfonyok házasságából (házasságaiból) született összes gyermekek (elve- és halvaszülbttek) számát határozza meg7) (illetőleg e gyermekszám szerint csoportosítja a 4) V- ö. Kovács Alajos: A házasságok termékenységének statisztikája Magyarországon. (Kenéz Béla Emlékkönyv. Budapest, 1932. 1—14. L) 5) Az 1930. évi népszámlálás. IV. és V. rész. (Magyar Statisztikai közlemények, Új sorozat, 96. kötet. Budapest, 1936.) 6) „Adalékok a házassági termékenység 1930. évi statisztikájához." (Magyar Statisztikai Szemle, XIV. évf., 1936. 8. sz.) 7) Az uftóházasság által törvényesítettek beszámításával. 105