Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 7-8. szám - A sokgyermekes férjes nők száma az 1930. évi népszámlálás szerint

férjes asszonyokat), hanem egyúttal a kategorizálásokat a népszámlá­láskor életben lévő gyermekek száma alapján is elvégzi. A sokgyermei­kesek problémája szempontjából mind a két részletezésnek van jelentő­sége. Az első a házas termékenységnek mintegy tényleges felső hatá­rára vet fényt;8) a második családnagyság szempontjából — több-keve­sebb eredménnyel — a pillanatnyi helyzet megismerését szolgálja.9) II. Célunk ugyan tulajdonképen csak a sokgyermekes férjes asz­szonyokra vonatkozó adatok bemutatása, általában azonban a házas termékenységi statisztika teljes részletezését sem hagyhatjuk el. Még pedig több okból. Egyrészt, mert bármennyire igaz is az, hogy család­védelmi téren a csúcsproblénia: a népes családok védelme a legsürgő­sebb, legsúlyosabb — külön kiemelésre méltó — kérdés, a végső cél: a lépcsőzetes, fokozatos támogatás szemszögéből jellemző többi adatot sem mellőzhetjük teljesen. Másrészt a „sokgyermekes", (ill. a rokonérte­lemben használt „többgyermekes") fogalom maga sem változatlan, örökérvényű: ma jóval kisebb gyermekszámnál kezdődik az átlagon fe­lüli, nagy család, mint valaha,, aminek a gyermekek éiletbentartásá­nak nagyobb valószínűsége s az átlagos élettartam emelkedése mellett a gyermekszám generális megapadása a legfőbb okai. Egyébként is a sokgyermekes férjes nőkre vonatkozó adatoknak tagolása egymagában, az összehasonlítási ala/p hiányában, vagyis a férjes nők végszáma és a gyermekszám szerint való megoszlás adatai nélkül még nem mond ele­get. Alábbi adatközléseink tehát lehetőleg a teljes házas termékenységi csoportosításra is kiterjeszkednek. Elsősorban tanulságos a férjes asszonyok 1930. évi megoszlása összesen született gyermekeik száma alapján (az öszeállítás a férjes nők számán kívül gyermekeik létJszámát is megadja): (Az I. számú táblázatot lásd a 107. oldalon.) 8) A házas termékenységnek ez a számbavétele egyszerű népszámlálási ke­resztmetszet; adatai biológiailag még be néni fejezett házasságok nagy iszáma miatt valamivel a halál által befejezett házasságokról a népmozgalmi adatgyűjtés során nyert számok alatt maradnak (száz férjes nőre az 1930. évi népszámlálás szerint 327 összesen született, — ill. 221 életben lévő — gyermek jutott; a nép­mozgalmi statisztika szerint 1930-íban száz halál következtében megszűnt házas­ságból 382 gyermek származott). 9) Megjegyzendő, hogy az életben lévő gyermekek száma a család nagysága szempontjából szintén kissé túlzott képet ad, mert természetesen a férjes asszo­nyok idősebb korú, de családi kötelékéből kivált s esetleg már önálló családot is alapított gyermekeinek a számát is felöleli. 106

Next

/
Thumbnails
Contents