Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 1-2. szám - A nemzetközi viszályok gazdasági háttere

A nemzetközi viszályok gazdasági háttere Békességben az egyes országok boldogabban élnek, mint nemzetközi viszályok idején. A békének hasznosabb gyümölcsei vannak mind szellemi, mind pedig anyagi jólétünk terén. Különösen anyagi jólétünk vagy — ahogyan általában nevezni szoktuk — gazdasági jólétünk sizx>kott sokat szenvedni a nemzetközi villongásoktól. Azt következtethetnék ebből, hogy a gazdaságnak elsősorban érdeke a béke. A körülöttünk zajló élet gyakorlati tapasztalatai mégis azt mutatják, hogy nagy nemzetközi zavaraink többnyire éppen gazdasági forrásból erednek. Ezt a feltűnő jelenséget fogom egynéhány szóval megvilágítani. A nemzetközi egyetértés áldásait a közgazdánál jobban senki nem látja. Azt a viszonyt, amelyből ezek az áldások fakadnak, gazdasági nyelven területi munkamegosztásnak nevezzük. Valamennyien tudjuk, hogy az egyes országoknak más-más éghajlatuk és talaj összetételük, különböző ásványaik és érceik, különböző munkakészségü lakosságuk és más-más társadalmi szervezetük van. Az egyikben a munkáért fizetendő bér alacsonyabb, a másikban a tőkéért járó kamat. Mindezen különbségek más-más termékek előállítását teszik könnyebbé, olcsóbbá az egyes országokban. Búzát Magyarország talaj-, éghajlati és munkaviszonyainál fogva olcsóbban termel mint Ausztria, viszont vas^ és fémipari cikkek előállításában Ausztriának vannak velünk szemben hasonló előnyei. Az ilyen előnyöket termelési fölénynek momdjuk. Termelési fölénye van tehát Németországnak kémiai cikkekben, Franciaországnak különböző divatárukban, Braziliának a kávéban, Japánnak a nyersselyemben, Ausztráliának és Ujzélandnak a gyapjúban, Délafrikának az aranyban és a gyémántban. Tengerit termelni megfelelő nehézségekkel és magas költségen Anglia is tud, aminthogy Argentinia is előállíthat nehézipari termékeket. Anglia mégis sokkal jobban jár, ha a tengerit olcsó áron Argentiniából szerzi be és Argentinia is kedvező helyzetbe jut, ha a magáénál sokkalta olcsóbb angol nehézipari cikkeket vásárolja. Akkor is megélünk, ha részben vagy egészen lemondunk a termelési fölényeknek és a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek kölcsönös •kihasználásáról. TöbbéVkevésbbó így él a független, önálló, önmagában elégedett vagy, ahogyan idegen szóval mondani szeretjük, autark nemzetgazdaság. Ez az élet azonban szükségszerűen sokkal alacsonyabb anyagi színvonalon mozog, mint a nemzetközi munkamegosztás gazda1