Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 5-6. szám - A berlini nemzetközi népességtudományi kongresszus

közei.) Sir Close kis létszámú, de egészséges népességet akar. A mun-. kaidő leszállításával kíván közeledni ezen eszmény felé. E neomalthusianista beállítottság mellett persze nem töpreng azon, hogy úgy a század vége felé mi lesz a különböző' európai kultúrák és népfajok erőviszonyaival, nem is beszélve Ázsiáról? Hogy a munkaidő nagy népesség és gyors szaporodás mellett is leszállhat, azt az utolsó 50 év története eléggé bizonyítja. Völkermarkt egészségügypolitikai tanulmányából a csecsemőegészségügyi ingyenes néplapot és a lelkészi hivatalokkal kapcsolatos tanácsadó állomások tervét (esetleg a zöldkereszt mozgalom hálózatának az egyidejű kifejlesztésével és kapcsolatba hozatalával együtt) örömmel hallottuk, anélkül, hogy ezen újításoktól döntő javulást várnánk szomorú gyermekhalandósági viszonyainkban. A skandináv Hoam elgondolásai az északi fajok megmentésére (1/3-ad résznyi legyen minimálisan az őstermelő elemek súlya, a mezőgazdaság államilag támogattassék, az ipar határok közé szoríttassék stb.) mechanikusak, nem beszélve arról, hogy adós marad a gyakorlati kivitel módjának közelebbi megjelölésével. Stüwe szerint az állam általános politikájának középpontjába kellene állítania népesedéspolitikai célkitűzéseit. Ami ezen célokkal ellenkezik, attól tartózkodjék az állam! Szelídebben, de többet összefoglalóan azt is lehet mondani, hogy a népességpolitika legyen organikus. Rech&nbach az őstermelő népesség erősítésével az utánpótlást és a városok népességének a felfrissítését akarja elérni. Nem új elgondolás (a rómaiak sem akartak mást). Pozitívabb dolog volna a városi elemek népesedését kedvezőbbre hangolni. Hogy erre van lehetőség, azt a holland városok népmozgalma eléggé bizonyítja. Gütt előadása volt a legalkalmasabb arra, hogy mindazt, amit a német kormányzat az utolsó két évben csinált, áttekinthessük. Balsace-Ti&k a sterilizációval való szembefordulása a kongresszuson elszigetelt jelenség volt. Álláspontjának helyessége azon fordul meg: vájjon tényleg egészen kifogástalanok-e már azok a törvények, amelyeket nekünk az örökléstudomány nyújt? Úgy hisszük, itt még sok a felderíteni való. Persze egy statisztikustól, aki átlagokkal és domináló okokkal dolgozik, könnyen rossz néven lehet venni azt, hogyha az elég nagy valószínűség bizonyosságát feláldozza a teljes bizonyosság hiányáért. (De itt kívánkozik tollhegyre az örökös aggály: hátha nagy tehetségek, zsenik kallódnak el a sterilizáció folytán?!) Sok olyan népesedéspolitikai feladat van, ami időrendben sürgetőbb és zaklatóbb. A véleményével diszharmóniát keltő konzervatív franciával tartunk e téren, bárha elismerjük, hogy az ellenkező tábor egészen elsőrendű érveket tud felsorakoztatni. íme rövid dióhéjban a bennünket leginkább érdeklő előadások és az ahhoz fűzött reflexiók! Ismételjük: ha a kongresszuson elhangzott előadások könyvalakban is megjelennek, hosszabb cikkben még visszatérünk a tanulságokra. Schneller Károly djr. 88