Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)
1936 / 5-6. szám - A berlini nemzetközi népességtudományi kongresszus
vájjon hogy akarja a bér- és munkáspolitika előfeltételeit megváltoztam ? Winklemek Ausztria szomorú népesedési viszonyait tárgyaló előadása mementó volt számunkra is. Ott már csak 13—14 ezrelék körül jár a születési arány s egy házasságra már átlagban csak 1.8 gyermek jut. Az egygyermekes házasságok typusa már uralkodó. Wieát—Knudsena. század közepére a skandináv államok népszámának holtpontra jutását, majd beálló fogyását bizonyosra veszi, hacsak teljes átalakulás be nem következik a szaporodási viszonyokban. Kizárólag szellemi, lelki okokban keresi a baj eredetét s itt keresi a kivezető utat is. A kifejezetten népesedéspolitikai előadók közül Boverat a gyermekáldás önkényes korlátozását a vallási közönyön és az iskolai képzettség általánosulásán felül abban látja, hogy a családosak és gyermektelenek életszínvonala közt kiáltóan nagy a különbség s az eddigi kísérletek, hogy ezt a különbséget az adózás és főleg a jövedelem (fizetés) szabályozásával kiegyenlítsék, nem voltak elég radikálisak. A jövedelmeknek simulniuk kell lehető pontosan a különböző létszámú családok szükségleteihez. Még a gyermekszám szerinti fizetés-progresszióban legmeszszibbre menő francia törvényhozás is messze elmarad a szükséges jövedelemkiegyenlítést illetően előadó követelményeitől. A 4 gyermekes tisztviselő illetményben a francia tételes törvények szerint 60%-al kap többet, mint a nőtlen társa, holott szükségletei 250%-al nagyobbak. Jó ezen kissé elgondolkoznunk nekünk, akiknél a családi pótléknak szinte csak szimbolikus jelentősége van. Az osztrák Stigler állami házasságközvetítési (házasságelőmozdító) hivatal tervezetét alapjában tüneti segítségnek tartjuk, de hogyha a szükséges adatok egybegyűjtését célzó tevékenység egybekapcsoltattnék faj egészségügyi felvétellel és orvosi vizsgálattal, akkor a tervet nem tartanok fantáziátlannak. Kérdés persze, hogy ez esetben szaporodnék-e a házasságok és a gyermekek száma ezen intézkedésből folyólag? Mutter az adóügy és a népességi politika kapcsolatait nagy mértéktartással fejtegető s vérmes reményekkel magát nem áltató referátumában arra az eredményre jut, hogy a különböző bevételi nemeknél más-más módon megvalósítható s a többgyermekeseknek nyújtandó kedvezményeket ki kell egészíteniük egyéb intézkedéseknek is, hogy igazán hatásosak legyenek. (Erkölcsi befolyásolás és munkaszerzési tevékenység.) Kár, hogy ez a dolgozat nem terjeszkedett ki az adóáthárítás kérdésére és nevezetesen arra, hogy népesedéspolitikai szemszögből azokra az adókra kellene súlyt helyezni, amelyek éppen nem, vagy csak nagyon nehezen hárulnak át és el kellene ejteni azokat az adókat, amelyeknek a terhe a törvényhozó szándékai ellenére vagy akár annak szellemében másra hárul, mint aki azt befizette. Sprxwffer az intellektuális életpályákon tapasztalható visszás népmozgalmi tényezők javulását a fiatalkorban kötendő házasságok előmozdításával szeretné elérni. Értékes szellemi tulajdonságok biztosabb és tömegesebb átörökítését s így a faj kvalitásának emelését várja ettől. A családi érzés melegének növelése, a szükségen felüli differenciálódás mérséklése és a családi élet megkedveltetése: ezek volnának az eszközök. (De nem felel arra, hogy mik volnának ezen eszközök megvalósításának az esz87