Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 5-6. szám - A berlini nemzetközi népességtudományi kongresszus

hány előadás eredményével és az azokból kicsillanó tanulságokkal fogunk röviden foglalkozni.13) Burgdörfemek diagrammokkal és kartogrammokkal is szépen felszerelt előadásából nemcsak a méltán híres, a stationer népesség felvételével s a jelenlegi, merőben átmenetien túlkedvező korösszetétel zavaró hatásának kiküszöbölésével a jövő népszám alakulására nagy megközelítéssel következtető methodológust ismertük meg, hanem egy pár frappírozó jövőbeli „adat"-ot is hallottunk tőle. A már eddig bekövetkezett s ezután bekövetkező s csak a különböző nyelvcsaládok eltérő szaporaságával indokolható létszám-eltolódások íme a következők voltak, illetve lesznek: germánok románok szlávok száma millió °/o száma millió o/o száma millió o/o 1810 59 316 63 337 65 34-7 1910 152 340 108 24*3 187 41-7 1930 149 300 121 24-4 226 456 1960 160 26-9 133 22-3 303 50-8 Itt ugyan ismét felvetjük egy régebbi dolgozatunkban felvetett aggályainkat, (La population standard 1931) amelyek szerint 1. a halálozásnak a jövőben bekövetkező és országonként nem egyenletes javulásának számbavétele nélkül a számítás pesszimista. 2. A születések ezután bekövetkező s a népesr ségstrukturális változásoktól részben merőben független alakulását nem tudjuk megjósolni. Csattanós cáfolat Burgdőrfer régebbi, még a születési szám alakulásának hármas variációjával is számot vető számításaira az, ami éppen Németországban történt 1934-ben s kivált 1935-ben. (Születési arány renaissance-a.) A szociális helyzet és gyermekszám közötti, sok milliós adattal támogatott német eredmények amellett szólnak, hogy az önálló kisgazdák közt több a sokgyermekű, mint a mezőgazdasági munkásság soraiban. Frappáns a földtulajdonnal való rendelkezésnek a gyermekszám emelkedésére vezető hatása — minden foglalkozási kategóriában. Igen erős intelem arra, hogy a földtől függő földteleneket hozzuk szorosabb kapcsolatba a földdel s hogy a nem őstermelő elemeknek is igyekezzünk biztosítani — ha mindjárt csak kisbérletek formájában is — némi földet. Különösen a 17. számú síkdiagramm adatai 13) A kongresszusról szólva beszámoltak: 1. Magyar Statisztikai Szemle 1935. 10. sztálm. Kovács Alajos: A kongresszusról általában. Thirring Lajos: Népe/sségisítatisztikai kérdéseik és szociális, gazdasági s lélektani problémák. Szél Tivadar: Flejeg'észségiajni és orvo/sstatiszltálkai kérdésiek, A két utóbbi cikk az előadások nagy részének rövid kivonatát is közli. L. még ezen kívül Korherr: Der Internationale Kongress für Bev^kerungswislsensehaft in Berlin 1935. Allgemeines Statisitiisches Arohiv 1936. Drittesl Heft. 85